Érdemes rápillantani

A londoni fák által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat - vagyis a környezet természetes folyamataiból származó előnyöket - a közelmúltban 130 millió font (kb. 4750 milliárd Ft) értékűre becsülték. [1]

Ez az érték évente még körülbelül 20 fonttal növekedhet, de a valós érték sokkal magasabb lehet, tekintettel arra, hogy nehéz feladat számszerűsíteni a fák tágabb értelemben vett előnyeit, és azt, hogy pontosan mennyi ideig élnek.

Ezzel a témával régóta foglalkozunk, a fákra vonatkozóan már a Kislábnyom hírlevél 85. számában bemutattuk a Treeconomics nevű kezdeményezést, amelynek célja az élő fák értékének számszerűsítése. Az University College London kutatói most egy új módszertan segítségével a városi fák értékének meghatározására fókuszáltak, ami azért is fontos, mert a Föld lakosságának fele városokban él, és a városi fák létfontosságúak az emberi egészség és jólét szempontjából. A fák árnyékot adnak, csökkentik az árvízveszélyt, megkötik a szén-dioxidot (CO2), megszűrik a levegőszennyezést és élőhelyeket biztosítanak a madaraknak, emlősöknek és más növényeknek. Egy nagy, kifejlett fa helyettesítésének költsége több tízezer font, és kis facsemetékkel való helyettesítése azt jelenti, hogy csak sok évtized után tapasztalható majd a kifejlett fa "szolgáltatásaival" egyenértékű nettó haszon.

A legtöbb ember soha nem gondol úgy Londonra, mint egy erdőre. Mégis, több fát találunk Londonban, mint ott lakó embert. Az University College London kutatói által végzett új tanulmány azt bizonyítja, hogy a városi dzsungel képes elnyelni ugyanannyi szén-dioxidot, mint a trópusi esőerdők.

Az University College London kutatóinak csapata az Egyesült Királyság Környezetvédelmi Ügynöksége által gyűjtött, nyilvánosan elérhető légi LIDAR (lézer alapú távérzékelés) adatokat használta a földi mérésekkel együtt, hogy megbecsülje Camden (London egyik belső kerülete) összesen 85 000 fájának biomassza tömegét.

A fák újfajta mérése segít, hogy új perspektívából lássuk őket. Néhány idős fa hihetetlen történeteket őriz, amelyek kutatásába könnyebben beláthatunk az új mérési módszerek segítségével.

A fenntarthatóbb és élhetőbb városok megteremtése szempontjából alapvető fontosságú a fák hatékonyabb értékelési módja. Mindennapi tevékenységeinkben, döntéseink során próbáljuk védelmezni, szaporítani őket!

 

Fordítás és összefoglaló: Péter Emőke, Eco-Trend Egyesület, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. júliusi (108.) számában.

 

 

Forrás: https://theconversation.com/

Képek forrása: London trees és BedfordPark

 

[1] Az ökoszisztéma szolgáltatásokról bővebben a Kislábnyom Hírlevél 63. számában is olvashatunk.

 

 

A tetők növényzettel való borítása nem mai találmány: több évszázadra visszanyúló hagyományai vannak, főleg a szélsőséges éghajlatú területeken, mint pl. az Északi-sarkkör vagy az Egyenlítő menti területek. Ez nem véletlen, hiszen a hőmérséklet kiegyenlítő hatására már régen rájöttek: északon fűti, délen pedig hűti a zöldtetők alatt lakókat. A modern építészetben a XX. század elején La Corbusier alkalmazta a gyakorlatban is hitvallását, miszerint “Nem hagyhatjuk, hogy épületeink tetőfelületei csak a palák és a csillagok párbeszédére legyenek fenntartva.”

A háztetőkön világszerte beindulni látszik az élet: lehet rajtuk zöldséget és gyümölcsöt termeszteni, állatot tartani, életteret/pihenő- és vagy oktató-kertet kialakítani, meleg vizet és áramot előállítani. A következő sorokban néhány inspiráló példát mutatunk be, mit is kezdhetünk a csupaszon álló tetőkkel.

Halfarm a háztetőn

A képen látható Globe/Hedron névre keresztelt szerkezet egy akvapónia, amelyben bio halak úszkálnak, valamint bio zöldségek teremnek, mindez békés együttélésben. A bambuszvázas üvegházban a halak vize táplálja a növényeket és a növények tisztítják a halak vizét. A projekt megálmodói szerint a Globe/Hedron négy négytagú családot képes egész évben ellátni élelemmel, évente akár 100 kg hal és 400 kg zöldség is előállítható az akvapóniában, például brokkoli és mángold télen, paradicsom és padlizsán nyáron. A dóm alakú üvegházra napelemek és hűtőturbinák is szerelhetők, amelyekkel áramot lehet előállítani.

Bővebben a halfarmról a Kislábnyom Hírlevél 40. számának Klímahírek külföldről című rovatában lehet olvasni.

A világ legnagyobb tetőkertje

A New Yorkban található Brooklyn Grange nevű tetőkert két háztetőn összesen két hektáros területtel büszkélkedhet, melyben a rengeteg zöldség termesztése mellett csirkéket tartanak, méhészkednek, gombát termesztenek és komposztálnak is. Üzemeltetői sok energiát fektetnek a tudatformálásba: szerveznek programot iskoláknak, önkénteseket fogadnak, és segítenek minden érdeklődőnek a tetőkertek kialakításával és működtetésével kapcsolatban. A Brooklyn Grange amellett, hogy egy  kellemes zöld hely a nyüzsgő városban, egy működő gazdaság rendszeres bevétellel, és közösségkovácsoló erővel.

A tetőkertről a Kislábnyom Hírlevél 58. számában a Kislábnyom Hírek és Felhívások című rovatban lehet olvasni.

Élelmiszer egy szupermarket tetején

A Kislábnyom Hírlevél 17. számának Klímahírek külföldről című rovatában már beszámoltunk arról, hogy Észak-London egyik szupermarketjének tetején a „Food from the Sky” (Étel az Égből) nevű civil szervezet kertet ültetett a permakultúra és a fenntartható kertészkedés elveire alapozva. A kert kialakításánál egy daru segítségével 10 tonna komposztot és 300 ládát tettek a tetőre. Ma önkéntesek segítségével annyi zöldséget termelnek, hogy minden pénteken tudnak árusítani a szupermarketben. Termelnek többek közt burgonyát, zöldborsót, brokkolit és káposztát, epret, málnát, de vannak virágok is! Ami péntekenként megmarad, a kert komposztálójába kerül, ami később a kert földjét gazdagítja.

Újrahasznosított vizelettel trágyázzák a zöld tetőket Amszterdamban

Az Amszterdamban működő Waternet vízművek a képen látható köztéri vizeldék segítségével elindított egy vizeletgyűjtő demonstrációs projektet. Az összegyűjtött „alapanyagból” eltávolítják a struvitot (ammónium-magnézium-foszfát) és az így nyert folyékony trágyával több hektár zöldtetőt trágyáznak. Mivel a növényeknek foszforra van szüksége, amiből (többek között a műtrágyázás miatt) egyre kevesebb van; egyes vélemények szerint 2030-ra elérjük a kitermelés maximumát. Ezért is tűnik jó ötletnek, ha a foszfort tartalmazó vizeletet újrahasznosítjuk – ahelyett, hogy lehúznánk a WC-n!

További információ a holland peecyclingról a Kislábnyom Hírlevél 59. számának Hírek rovatában érhető el.

Ingyen napelem civilektől rászorulóknak - miközben szakembereket is képeznek

Washingtonban gyakornokok telepítenek ingyen napelemeket kis vagy közepes jövedelmű - nyugdíjas, nagycsaládos, energiaszegénységben élő stb. - háztartások otthonai tetejére. A 3 éves program célja, hogy támogassa az alacsony jövedelmű háztartások napenergia hasznosítását és egyben a háztartások tagjainak képzését ezen a területen. A munkát a GRID Alternatives Mid-Atlantic nonprofit szervezet felügyeli, segítségükkel több, mint 200 lakost képeznek és készítenek fel arra, hogy a napenergia hasznosítás területén dolgozhassanak, mindeközben az első évben 60-100 család számára szerelnek fel napelemeket. A végső cél pedig az, hogy 100.000 alacsony jövedelmű háztartás villanyszámláját csökkentsék minimum felére a napenergia hasznosításának segítségével.

További részletek a Kislábnyom Hírlevél 101. számának Igazságosság ökológiai korlátok közt rovatában érhetők el.

Energia a szomszédtól New Yorkban

A New York-i Brooklyn két körzetében már köztes energiaszolgáltató kihagyásával tudnak a lakók egymás között energiával kereskedni.

Felesleges energia eladása olyan házak esetében jöhet szóba, amelyek napelemmel vannak felszerelve, így előfordulhat, hogy több energiát állítanak elő, mint amennyit lakóik fel szeretnének használni.  A többletet eladhatják olyan környékbeli lakóknak, akiknek saját napelemük nincs, de megújuló energiával szeretnék energiaigényük legalább egy részét fedezni. Mivel mind az energiakínálat, mind pedig az energiakereslet pillanatról-pillanatra változik, nehéz volt idáig köztes energiaszolgáltató nélkül megoldani az ilyen jellegű “árucserét”. Nemrég azonban sikerült egy olyan szoftveres rendszert létrehozni, amely képes nyomon követni az energia áramlását, és ennek fényében pontosan meghatározni, hogy ki kitől mennyi energiát vesz adott időintervallumon belül. Az eredmény így egy helyi, hatékonyabb, külső hatásoknak kevésbé kitett és végeredményben olcsóbb energiahálózat lett.

Bővebben az energiahálózatról a Kislábnyom Hírlevél 83. számának Igazságosság ökológiai korlátok közt című rovatában lehet olvasni.

 

Összefoglaló: Fülöp Eszter, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. júliusi (108.) számában.

 

 

Források: ld. a hivatkozott Kislábnyom hírlevelekben

 

 

Az idei Goldman Környezetvédelmi Díj nyertes történetei erőt, kitartást adnak a környezetvédők számára, megvillantják az eredményesség és az elismerés lehetőségét. Mindegyikük munkássága megérdemli az elismerést, főleg a további bátorítást. Mindegyik történet közel áll hozzánk is, könnyen felfedezhető valamilyen kapcsolódási pont saját életterünkkel, környezetünkkel, munkásságunkkal.

 

Az egészséges Föld és egészséges földlakók érdekében tett lépések során gyakran nem elég hatékony a visszafogott véleménynyilvánítás, a hangos kiáltó szó sem, hanem csak kitartó, következetes és áldozatos  munkaévek vezethetnek eredményre.

 


A fejenként 175 ezer dolláros (48 millió forint) pénzjutalommal járó Goldman-díjat 1990-ben alapította Richard N. Goldman, a San Francisco-i biztosítótársaság tulajdonosa, feleségével együtt. A díjat minden évben hat földrajzi régió (Afrika, Európa, kis szigetországok, Észak-Amerika, valamint Dél- és Közép-Amerika) egy-egy kiemelkedő személyiségének ítélik oda. Ebben az évben különlegességnek számít, hogy a hat díjazottból egy férfi és öt nő.

 

1. A paksi atomerőmű bővítési tervei miatt sajnos számunkra ismerős az afrikai díjazottak, Makoma Lekalakala és Liz McDaid helyzete.

Ők öt év alatt, bírósági úton elérték, hogy Vlagyimir Putyin és a most februárban a korrupciós botrányok miatt lemondott volt elnök, Jacob Zuma több milliárd dollár értékű titkos, a demokratikus utat megkerülő nukleáris szerződése megvalósuljon. A szerződés értelmében Dél-Afrika atomerőműveket vásárolt volna Oroszországtól összesen 76 milliárd dollár értékben. Végül a legfelsőbb bíróság törvényen kívül helyezte a szerződést, elfogadva érvelésüket, hogy az a parlament jóváhagyása nélkül születetett meg.

 

2. Latin-Amerikából Francia Márquez úgy hívta fel a kormány figyelmét az illegális bányászatra, hogy megszervezte 80 nő tíz napos „zarándoklatát” az Amazonastól Bogotáig, tiltakozva a vízszennyezést okozó cián és higany használata ellen. Életveszélyes munkát jelent a térségben az környezetvédelem, hiszen az elmúlt években Mexikóban és Hondurasban két Goldman-díjas környezetvédőt gyilkoltak meg.

 

 

3. Azt az eredményt, hogy 2016-tól tilos 800 méternél mélyebben lévő tengeri talajon halászniuk az EU flottáinak, Claire Nouivan francia volt újságírónő érte el környezetvédelmi munkásságával.

 

 

4. Észak-Amerikában a tiszta, ólommentes vezetékes vízhálózatra való áttérést érte el LeeAnn Walters egy Michigan állambeli városban.

 

 

 

 

 

5. Vietnámban pedig 2016-ban a kormány újratervezte az energia-előállítás lehetőségeit, csökkentve a szénalapú energia-termelést, mindezt a Khanh Nguy Thi által alapított központ javaslatai alapján.

 

 

6. Végül, a Fülöp-szigetek-i Manny Colonzo munkásságának eredményeként 2017-ben a kereskedelembe került festékek 85%-a rendelkezett független szervezet által kiadott ólommentességi bizonyítvánnyal.

 

 

A hat különböző történet számunkra is közvetett elismerést jelent, érezzük a dollárok sokasága nélkül is a munkánk jelentőségét.

 

Fordítás és összefoglaló: Péter Emőke, Eco-Trend Egyesület, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. júnusi (107.) számában.

 

 

Forrás: https://www.theguardian.com/

Képek forrása: Díjazottak és GoldmanEnviroment

 

 

 

 

 

Elsősorban a repüléseink számát kell drasztikusan lecsökkentsük ahhoz, hogy előrelépést tapasztaljunk a légiközlekedés káros környezeti hatásainak csökkentése terén. A legkörnyezetkímélőbb forgatókönyv az lenne, ha a helyváltoztatás, az utazás lehetséges módszerei közül teljesen mellőznénk a repülés lehetőségét.

Valljuk be őszintén, manapság sokunknak nem (csak) „pénzkérdés” a repülő használata. Különösebb kutatás nélkül kijelenthetjük, hogy a Kislábnyom Hírlevél olvasói néhány úticél elérése érdekében viszonylag könnyen igénybe vehetik a légitársaságok szolgáltatásait, világviszonylatban is egyre népszerűbb és elérhetőbb a légiközlekedés használata. Ez a végtelennek tűnő utasszám-növekedés az iparág egyik környezetromboló problémája.

Másik probléma a felhasznált nyersanyag elégetésének sajnálatos eredménye: a teljes szén-dioxid-kibocsátáshoz jelenleg 2,5%-kal járul hozza ez az iparág, viszont  2050-re elérheti a 22%-os hozzájárulást.

Ugyanakkor a gyakorlatban használható alternatív, ún. „zöld” megoldások, eszközök elterjedése egyelőre (például elektromos repülőgép) csak a tudományos-fantasztikus álmok szintjén léteznek.

 

 


Kivételes - egyelőre legalábbis -tudatosság: van arra példa, hogy valaki számolja

repülőútjának karbon-lábnyomát, és faültetéssel kompenzálja azt.

Vonatkozü cikkünk ITT olvasható.


 


Mindezen problémák mellett az iparág zöldülésének egyik akadálya, hogy az utazóban, repülőjegy-vásárlóban nem tudatosul eléggé a repülés környezetszennyező hatása, akarva vagy akaratlan figyelmen kívül hagyja ezt a (lelkiismereti) szempontot. Maguk a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek is hajlamosak elhallgatni a problémát, hiszen ez rávilágít arra, hogy a hangoztatott értékrendjük ellentétben áll a gyakorlattal.

Régimódi vélekedésnek tűnik, hogy ha a Természet/a Fennvaló azt szerette volna, hogy repüljünk, szárnyakat adott volna. Talán annál újszerűbb, ha kiszámoljuk saját karbonlábnyomunkat és azt figyelembe véve „adunk magunknak” szárnyakat.

A technika fejlődésének köszönhetően életünk üteme felgyorsult, a távolságok összezsugorodtak, elvárjuk magunktól és másoktól az azonnali reakciót, ezért is tartjuk nélkülözhetetlennek a repülést. De vajon mit nyerünk és mit veszítünk, ha lelassulunk és élvezzük magát az utazást, nemcsak a célt?

 

Fordítás és összefoglaló: Péter Emőke, Eco-Trend Egyesület, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. júnusi (107.) számában.

 

 

Forrás: https://theconversation.com/

Képek forrása: repülőtér és repülő

 

A tervek szerint 2023 végén, 2024 elején üzembe fogják helyezni a paksi atomerőmű új blokkját, a Paks II beruházás eredményét. Az idő rövid, a történet felgyorsult, most erkölcsi kötelessége minden állampolgárnak tájékozódni, kérdezni, felelősséggel dönteni és döntéseket számonkérni.

Már az építésről szóló első megállapodás Magyarország és Oroszország között váratlanul és titokban zajlott 2014 januárjában, hatástanulmány, parlamenti vita, felhatalmazás, közbeszerzés nélkül. Demokráciában ez elképzelhetetlen, de Magyarországon megvalósult.

Az Energiaklub kutatásai igazolják, hogy a Paks II beruházásal kapcsolatban számos tisztázatlan környezetvédelmi, biztonsági és egészségkárosító probléma felmerül, amelyek Magyarország egész területét, sőt az egész kelet-európai régiót érintik.

Az ügy „élet-halál” jellege megköveteli minden felelős érintettől a tanulást, a tájékozódást, az utánajárást és utánaszámolást. Ehhez nyújt segítséget az Energiaklub Tények Paks II-ről  kiadványa. Kérdéseket és válaszokat fogalmaz meg a  beruházás megvalósulásához szükséges gigantikus nagyságú oroszországi hitelről, a lehetetlen megtérüléséről, a nem egyértelmű biztonságosságról és a legfontosabb: alternatívákról.

Az Energiaklub blogja, az Atomcsapda, hangoztatja, hogy az energia létszükségletünk, de az energia szolgálja az emberiséget és nem fordítva. A blog célja, hogy az atomenergiával kapcsolatos minden tudnivaló átlátható, elérhető és megérthető legyen. A tudatosságot szolgálja a blogon közzétett nyolcrészes dokumentumfilm, amely sok szempontból körbejárja az atomenergia témakörét magyarországi és tapasztalt külföldi szakemberek segítségével. A film fókuszál többek között a radioaktív hulladékok megoldatatlan kezelésére, a nukleáris technológia veszélyeire, a társadalmi részvétel fontosságára a döntéshozatalban.

Gondoljunk arra, hogy legutóbb mennyire körültekintően vásároltunk futócipőt, autót vagy háztartási gépet: utánaolvastunk, összehasonlítottunk, utánaszámoltunk, véleményeket kértünk. Tegyük most is azt, hiszen mindenik adófizető pénztárcája bánja és mindenik földlakó egészsége forog kockán.

Az erő legyen veled, az atomerőmű-mentes!

 

 

Szerkesztette: Péter Emőke EcoTrend Egyesület, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. márciusi (106.) számában.

 

 

Forrás: http://atomcsapda.blog.hu/ és https://energiaklub.hu/brossura/tenyek-paks-ii-rol-4531

Kép forrása: https://energiaklub.hu/ és http://atomcsapda.blog.hu/

 

A Permakultúra magazin díjára lehet jelentkezni legkésőbb 2018. június 30-i határidővel a világ bármelyik tájáról legkevesebb 3 éve működő olyan projekttel, amely ökológiai, társadalmi és kulturális tekintetben innovatívnak minősül a permakultúra elvei alapján.A Kislábnyom hírlevél olvasói már több követendő és inspiráló példával megismerkedtek. Például egy jordániai jó példával, ahol  sivatagos területen sikerült a permakultúra módszereivel élelmet előállítani vagy egy 23 éves új-zélandi erdőkerttel.

Ezekhez hasonló permakultúra projektek közül szeretné díjazni a legkiválóbbat a folyóirat 10 000 font  összeggel, valamint további négy projektet 2500 font összeggel. Várják egyének, közösségek, szervezetek jelentkezését, akik károsodott területet életre keltettek, a biológiai sokféleséget megőrzését szem előtt tartják és közösségformáló szerepük sem elhanyagolható.

Amennyiben már legalább három éve bíbelődsz a permakultúra elvei alapján kialakított kerteddel, pályázd meg a lehetőséget és jelentkezz a díjra. Ha még csak érleled, rajzolod és tervezed egy ilyen kert kialakítását, kezd el a tevékenységet! Valószínű egy erdőkertben, friss zöldségek és gyümölcsök között a következő években is sor fog kerülni a díj kiosztására.

 

Fordítás és összefoglaló: Péter Emőke, Eco Trend Egyesület,  GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. áprilisi (106.) számában.

 

 

Forrás: https://theecologist.org

Kép forrása: Prize és PermacultMagazine

 

 

 

A Villamosenergia-térkép egy új online eszköz, amely segítségével valós időben követhetjük, hogy a Föld melyik pontján mennyi széndioxid-kibocsátást von maga után az elektromosáram-használat. Azt is visszanézhetjük, hogy ez a térkép hogyan nézett ki például 2016. június 11-én. :-)

A „működő világtérképet” létrehozó adatkutatók célja az volt, hogy objektív, számszerűsített adatunk legyen a villamosenergia-fogyasztással kapcsolatos valódi fizikai kibocsátásokról.

A kezdetekkor csak néhány ország fogyasztása volt megfigyelhető, azóta azonban kialakult egy közösség a nyílt forráskódú projekt körül, és így a világ minden táján több országot meg lehet már jeleníteni. Az alkotók és fenntartók remélik, mindez elősegíti a konstruktív vitákat a széndioxid-kibocsátás témakörében, valamint intézkedéseket eredményez a számoktól elvarázsolt gazdasági szakemberek és politikai döntéshozók körében.

 

 

Fordítás és összefoglaló: Péter Emőke, Eco Trend Egyesület, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. áprilisi (106.) számában.

 

 

Forrás: https://www.electricitymap.org és http://fna.hu/hir/kapcsoljleterkep

Kép forrása: https://www.electricitymap.org

 

 

A laptopot és vetítőprojektort cserélte kaszára és fejősajtárra Gyergyóújfaluban Bányász József, és kialakította családi, kisléptékű (minta)gazdaságát.

A családjáról készült kisfilm kedves és hasznos gondolatotokat tartalmaz. És rengeteg igazságot.

A Kislábnyom hírlevél a közelmúltban több lapszámban is foglalkozott a felelős állattartással, és helyet adott a különféle véleményeknek a húsfogyasztás témakörében.

Bányász József maga mögött hagyta a „mesterséges” irodai munkát a gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztési irodájában és az „életközeli” istállói munkát választotta. Munkaköre már nem a pályázati határidőkre fokuszál, hanem életekről gondoskodik. Új munkatársai nem rendelkeznek nyelvvizsgával vagy doktori diplomával. Tamáska, Berta, Bogi... életet adó szarvasmarhák a maguk egyszerűségében.

Jóska gyakorlatba helyezte azt a tudást, amit őseitől örökölt, majd papírlapról és képernyőről megtanult. Megéli a mindennapokban az elméleti, elsajátított tananyagot. Bárcsak minden döntéshozó követné a példáját és kipróbálná gyakorlatban is, legalább egy rövid időre, vélt elméleti tudását!

A váltásról és kezdeményezésről szóló 26 perces kisfilm megnyugtat és ugyanakkor kizökkent a komfortzónánkból. Nézze, hallgassa mindenki, és gondolkodjon el saját életútján.

 

 

Összefoglaló: Péter Emőke, Eco Trend Egyesület, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. április (106.) számában.

 

 

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=I21Y3tCED_c

Kép forrása: liget.ro és székelyhon.ro

 

 

 

 

 

A szemétszedős kocogás vagy a kocogásos szemétszedés egy friss, Svédországban tudatosított mozgásforma. Elnevezése, a „plogging”, az angol „kocogás (jogging) és a svéd „felkapni” (plocka) kifejezések kombinációjából jött létre.

A szaladópályán csak ritkán veszek észre papírzsebkendőfoszlányt, de a természetben tett sétáim során sokszor szemet szúr valamilyen eldobott/elejtett szemétféleség, általában valamilyen csomagolóanyag, cigarettacsikk stb.  A „lehajolni vagy nem lehajolni” kérdésre a válasz egyértelmű, de mégis ritkán előállhat az a helyzet (fúj a szél, szorít a hátizsák, lecsúszik az esőkabát és egyebek), hogy képes lennék kifogást keresni.

Erre az élethelyzetre találta ki a svéd Erik Ahlström a „plogging” fogalmát és kezdte el népszerűsíteni futó környezetbarátok vagy környezetbarát futók körében. Kezdetben (hozzávetőleg 2016 októberében) Svédországban, majd a Föld különféle szegleteiben az egyéni kezdeményezések „plogging-közösségekké” nőtték ki magukat, amelynek tagjai kocogás közben összeszedik az útjukba kerülő széthagyott hulladékot.

Ehhez az újszerű környezetbarát fitness-őrülethez a kényelmes ruházaton és futócipőn kívül egy szemetes zacskó szükséges, valamint a belső elhatározás és lelkesedés.

A Földünkön való takarításon kívül a plogging másik pozitív hozadéka, hogy a futósorozatok közötti pihenőidőt aktívan tölti el az ember, és a lehajlással nagyobb mozgástartományban edzhet, tehát ez egy mobilitást is fejlesztő gyakorlat.

Ráadásul nem csak a futás kiegészítő tevékenységeként vehetjük fel a szemetet, kutyasétáltatás, túrázás, sétálás közben is válhatunk „plogerré”.

A Kislábnyom hírlevél olvasói belső indítatásból, meggyőződésből valószínű, hogy lehajolnak a lebomlásra váró, mások által eldobott szemétért. Lássuk be, hogy nem vagyunk egyformák, néhány földlakónak ugyanehhez a tetthez biztatásra, dicséretre és közösségi élményre van szüksége.

 

 

Szerkesztette: Péter Emőke, EcoTrend Egyesület, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. márciusi (105.) számában.

 

 

Forrás: https://gardenista.hu/2018/02/01/itt-a-plogging-a-legujabb-skandinav-orulet-ami-letarolja-a-vilagot/

Kép forrása: Plogging és RunMag

 

Az indiai Pune város közelében, egy 110 hektáros újraerdősített telken alakította ki 22 év orvosi pályafutás után dr. Pravin Chordia a Serene (az angol „serenity”, derű, nyugalom, békét jelző fogalom) nevű ökofalut, ahol lehetőséget nyújt a feltöltődésre, lelki és fizikai gyógyulásra mesterségesen előállított gyógyszerek nélkül.A szennyezett és zsúfolt városban működő kórház kiábrándította dr. Chordiát a gyógyítás folyamatából. Az egyre több betegség, a gyógyszerektől való folyamatos függés és fia asztmás betegségének jelentkezése motiválta dr. Chordiat a váltásra. Felhagyott a modern orvoslás illogikus módjával és bezárta a kórházát, jelenleg ingyenes tanácsadással segíti a természetben, természetes módszerekkel gyógyulni vágyókat.

Családjával 2000-ben megvásárolt egy kopárrá vált 110 hektáros területet, amelyet elkezdtek következetesen újraerdősíteni. Mára a csemeteültetvény sűrű erdővé nőtte ki magát, 45 hektárt foglal el, ahol 50 000 darab fa és nagyjából 1000 féle faj talált élőhelyet.

Elhatározták, hogy kipróbálják a fenntartható életmódot, zöldséget és gyümölcsöt termesztenek környezetkímélő módon, megtanulták a komposztálás és a biogáz előállításának folyamatát, napelemeket telepítettek stb. Ezekkel a tevékenységekkel jó példát mutattak a helyi közösségnek, és be is vonták őket a folyamatokba, ösztönözték a környezetkímélő életmódra való átállást. Gyógynövény-feldolgozó, olajsajtoló és füstölő pálcákat előállító műhelyeikben a helyi lakosokat alkalmazzák, az általuk készített termékeknek piacot biztosítottak Pune városában. A környék 40 családjának biztosít megélhetést és egészséges életmódra való tanítást a Serene ökofalu, amely néhány éve nyitotta meg kapuit a feltöltődésre, gyógyulásra vágyó emberek előtt.

Dr. Chordia és csapata meg van győződve a természet gyógyító erejéről, számos civilizációs betegség kiváltó okának a természettől való tartós elidegenedést tartják.

Számunkra nem szükséges Indiáig utazni, hogy feltöltődjünk, mielőtt teljesen elidegenednénk a természettől. A környezetünkben is megtalálhatjuk saját gyógyulásunk „kórházát” a közelben lévő erdő mélyén.

 

 

Fordítás és összefoglaló: Péter Emőke, Eco Trend Egyesület, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. márciusi (105.) számában.

 

 

Forrás: http://www.vikalpsangam.org

Kép forrása: http://medicinefreelife.com/gallery/