A tetők növényzettel való borítása nem mai találmány: több évszázadra visszanyúló hagyományai vannak, főleg a szélsőséges éghajlatú területeken, mint pl. az Északi-sarkkör vagy az Egyenlítő menti területek. Ez nem véletlen, hiszen a hőmérséklet kiegyenlítő hatására már régen rájöttek: északon fűti, délen pedig hűti a zöldtetők alatt lakókat. A modern építészetben a XX. század elején La Corbusier alkalmazta a gyakorlatban is hitvallását, miszerint “Nem hagyhatjuk, hogy épületeink tetőfelületei csak a palák és a csillagok párbeszédére legyenek fenntartva.”
A háztetőkön világszerte beindulni látszik az élet: lehet rajtuk zöldséget és gyümölcsöt termeszteni, állatot tartani, életteret/pihenő- és vagy oktató-kertet kialakítani, meleg vizet és áramot előállítani. A következő sorokban néhány inspiráló példát mutatunk be, mit is kezdhetünk a csupaszon álló tetőkkel.
Halfarm a háztetőn
A képen látható Globe/Hedron névre keresztelt szerkezet egy akvapónia, amelyben bio halak úszkálnak, valamint bio zöldségek teremnek, mindez békés együttélésben. A bambuszvázas üvegházban a halak vize táplálja a növényeket és a növények tisztítják a halak vizét. A projekt megálmodói szerint a Globe/Hedron négy négytagú családot képes egész évben ellátni élelemmel, évente akár 100 kg hal és 400 kg zöldség is előállítható az akvapóniában, például brokkoli és mángold télen, paradicsom és padlizsán nyáron. A dóm alakú üvegházra napelemek és hűtőturbinák is szerelhetők, amelyekkel áramot lehet előállítani.
Bővebben a halfarmról a Kislábnyom Hírlevél 40. számának Klímahírek külföldről című rovatában lehet olvasni.
A világ legnagyobb tetőkertje
A New Yorkban található Brooklyn Grange nevű tetőkert két háztetőn összesen két hektáros területtel büszkélkedhet, melyben a rengeteg zöldség termesztése mellett csirkéket tartanak, méhészkednek, gombát termesztenek és komposztálnak is. Üzemeltetői sok energiát fektetnek a tudatformálásba: szerveznek programot iskoláknak, önkénteseket fogadnak, és segítenek minden érdeklődőnek a tetőkertek kialakításával és működtetésével kapcsolatban. A Brooklyn Grange amellett, hogy egy kellemes zöld hely a nyüzsgő városban, egy működő gazdaság rendszeres bevétellel, és közösségkovácsoló erővel.
A tetőkertről a Kislábnyom Hírlevél 58. számában a Kislábnyom Hírek és Felhívások című rovatban lehet olvasni.
Élelmiszer egy szupermarket tetején
A Kislábnyom Hírlevél 17. számának Klímahírek külföldről című rovatában már beszámoltunk arról, hogy Észak-London egyik szupermarketjének tetején a „Food from the Sky” (Étel az Égből) nevű civil szervezet kertet ültetett a permakultúra és a fenntartható kertészkedés elveire alapozva. A kert kialakításánál egy daru segítségével 10 tonna komposztot és 300 ládát tettek a tetőre. Ma önkéntesek segítségével annyi zöldséget termelnek, hogy minden pénteken tudnak árusítani a szupermarketben. Termelnek többek közt burgonyát, zöldborsót, brokkolit és káposztát, epret, málnát, de vannak virágok is! Ami péntekenként megmarad, a kert komposztálójába kerül, ami később a kert földjét gazdagítja.
Újrahasznosított vizelettel trágyázzák a zöld tetőket Amszterdamban
Az Amszterdamban működő Waternet vízművek a képen látható köztéri vizeldék segítségével elindított egy vizeletgyűjtő demonstrációs projektet. Az összegyűjtött „alapanyagból” eltávolítják a struvitot (ammónium-magnézium-foszfát) és az így nyert folyékony trágyával több hektár zöldtetőt trágyáznak. Mivel a növényeknek foszforra van szüksége, amiből (többek között a műtrágyázás miatt) egyre kevesebb van; egyes vélemények szerint 2030-ra elérjük a kitermelés maximumát. Ezért is tűnik jó ötletnek, ha a foszfort tartalmazó vizeletet újrahasznosítjuk – ahelyett, hogy lehúznánk a WC-n!
További információ a holland peecyclingról a Kislábnyom Hírlevél 59. számának Hírek rovatában érhető el.
Ingyen napelem civilektől rászorulóknak - miközben szakembereket is képeznek
Washingtonban gyakornokok telepítenek ingyen napelemeket kis vagy közepes jövedelmű - nyugdíjas, nagycsaládos, energiaszegénységben élő stb. - háztartások otthonai tetejére. A 3 éves program célja, hogy támogassa az alacsony jövedelmű háztartások napenergia hasznosítását és egyben a háztartások tagjainak képzését ezen a területen. A munkát a GRID Alternatives Mid-Atlantic nonprofit szervezet felügyeli, segítségükkel több, mint 200 lakost képeznek és készítenek fel arra, hogy a napenergia hasznosítás területén dolgozhassanak, mindeközben az első évben 60-100 család számára szerelnek fel napelemeket. A végső cél pedig az, hogy 100.000 alacsony jövedelmű háztartás villanyszámláját csökkentsék minimum felére a napenergia hasznosításának segítségével.
További részletek a Kislábnyom Hírlevél 101. számának Igazságosság ökológiai korlátok közt rovatában érhetők el.
Energia a szomszédtól New Yorkban
A New York-i Brooklyn két körzetében már köztes energiaszolgáltató kihagyásával tudnak a lakók egymás között energiával kereskedni.
Felesleges energia eladása olyan házak esetében jöhet szóba, amelyek napelemmel vannak felszerelve, így előfordulhat, hogy több energiát állítanak elő, mint amennyit lakóik fel szeretnének használni. A többletet eladhatják olyan környékbeli lakóknak, akiknek saját napelemük nincs, de megújuló energiával szeretnék energiaigényük legalább egy részét fedezni. Mivel mind az energiakínálat, mind pedig az energiakereslet pillanatról-pillanatra változik, nehéz volt idáig köztes energiaszolgáltató nélkül megoldani az ilyen jellegű “árucserét”. Nemrég azonban sikerült egy olyan szoftveres rendszert létrehozni, amely képes nyomon követni az energia áramlását, és ennek fényében pontosan meghatározni, hogy ki kitől mennyi energiát vesz adott időintervallumon belül. Az eredmény így egy helyi, hatékonyabb, külső hatásoknak kevésbé kitett és végeredményben olcsóbb energiahálózat lett.
Bővebben az energiahálózatról a Kislábnyom Hírlevél 83. számának Igazságosság ökológiai korlátok közt című rovatában lehet olvasni.
Összefoglaló: Fülöp Eszter, GreenDependent
Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. júliusi (108.) számában.
Források: ld. a hivatkozott Kislábnyom hírlevelekben
A legtöbb ember soha nem gondol úgy Londonra, mint egy erdőre. Mégis, több fát találunk Londonban, mint ott lakó embert. Az University College London kutatói által végzett új tanulmány azt bizonyítja, hogy a városi dzsungel képes elnyelni ugyanannyi szén-dioxidot, mint a trópusi esőerdők.
