Az elmúlt pár évtizedben a klímaváltozás tagadása a nyilvánvaló elutasítását jelentette annak a megalapozott tudományos ismeretnek, amely szerint az emberi tevékenység megzavarja a Föld éghajlati viszonyait, és ez katasztrofális következményekkel járhat a jövőnkre nézve. Ezt a fajta tagadást hívhatjuk „Fafejű tagadásnak”, és az okait már rengeteget tanulmányozták.
Az ideológia, cinizmus, kapzsiság és intenzív propaganda mérgező elegyéből táplálkozó, klímaválsággal szemben tanúsított fafejű tagadás akadályt jelentett a múltban, de mára megkerülhető akadállyá vált, mert minden frusztrációja ellenére nem áll a válságra adott érdemi válaszok útjába. Ezek az érdemi válaszok azonban mégis – még mindig - váratnak magukra, és ennek mi többiek, a hétköznapjainkat „enyhe” klímaválság-tagadásban élők vagyunk az oka.
A földnek gondolkodókra van szüksége, nem tagadókra
Klímatagadás ellen tüntetők New York-ban 2017-ben.
Segíthet kezelni a problémát, ha felismerjük magunkon a tagadás alábbiakban ismertetett enyhébb formáit. Utána pedig végre nekiállhatunk megvalósítani a valódi változást hozó klímamegoldásokat.
A klímatagadás formái
VIP tagadók vagyunk - azaz nagyon fontos emberek (very important people, VIP) – és azt gondoljuk, hogy tevékenységeink fontossága indokolja a kibocsátásainkat. A gond ezzel csak annyi, hogy ha szeretnénk a visszafordíthatatlan változásokat megelőzni, és a kritikus éghajlatváltozási küszöbértékeken belül maradni, akkor nem léphetjük túl azt a tudomány által meghatározott szén-dioxid-kibocsátást, aminek a mennyiségén nincs az a fontosság, ami miatt alkudozni lehetne… Amit mi VIP tagadók kibocsátunk a nagy fontosságtudatunkban, azt az emberiség maximálisan megengedhető kibocsátásán belül maradva másoktól vesszük el, olyan emberektől, akiknek a túlélését jelentené. Amikor minden molekula számít, a méltányossággal is számolni kell!
Technológia-hívő tagadók vagyunk, akiknek az égessük-el-most-oldjuk-meg-később gondolkodásmódja feltételezi, hogy a következő nagy technológiai áttörés már a kanyarban van. Nem kérdés, hogy lesznek áttörések, de az nem kockázatkezelés, ha unikornisokra és csodaszerekre várunk, ráadásul a valóság sokszor elmarad a technológiai megoldásokat övező felhajtástól. A fúziós energiára, következő generációs nukleáris energiára, és a szén-dioxid légkörből történő kivonására vonatkozó fantáziák megvalósulása a legjobb esetben is több évtized. A kibocsátás azonnali csökkentése azért is elengedhetetlen, hogy időt nyerjünk az életképes technológiák fejlesztésére és széleskörű alkalmazására.
Semlegesítő tagadók vagyunk, akik a kibocsátás kompenzálásával lényegében bűnbocsánatot vásárolunk, azaz egyszerre keressük a bűnt és a felmentést. Fosszilis tüzelőanyagot égetünk és faültetéssel nyugtatjuk a lelkiismeretünket. A faültetés, a kék szénökoszisztémák védelme és a talaj szervesanyag-tartalmának javítása mind remek dolog, és mindre szükség is van, de a kibocsátás-kompenzálás lényegében egy piramisjáték, amiben egyre több kibocsátó egyre több kibocsátással vesz részt, és a fosszilis tüzelőanyag használata tovább növekszik. Amint kivesszük a karbont a talajból, az a globális szénciklus részévé válik, és onnantól foglalkoznunk kell vele. Egyik pillanatban megkötheti egy fa, egy vizes élőhely, egy lazac, a következőben azonban újra a légkörben van. A kibocsátás semlegesítése nem kibocsátás-csökkentés, hanem bűntudat-csökkentés.
Világvégét váró tagadók vagyunk - felmentjük magunkat a cselekvés alól, mert úgy gondoljuk, hogy vesztésre állunk, reménytelennek látjuk a helyzetet. A reménytelenséggel nem az a baj, hogy morálisan helytelen hozzáállás, hanem az, hogy nem bizonyított, hogy nincs remény. Nem tudjuk biztosan, hogy az emberiség képes lesz-e megfelelni az előttünk álló kihívásoknak – de azt sem támasztja alá semmi, hogy nem leszünk képesek. A reménytelenség vészhelyzetekben irreleváns. Amikor ég a ház nem érünk rá reménykedni, hogy kijutunk, vagy kétségbeesni, hogy nincs kiút. Mindent megteszünk, hogy kijussunk, átgondoljuk a lépéseket és cselekszünk, amíg ki nem kerülünk, vagy el nem veszünk. Vészhelyzetben a cselekvés jelenti a probléma megoldását.
Optimista tagadók vagyunk: „A dolgok majd megoldódnak; mindig megoldódtak.” Hiszünk benne, hogy minden jóra fordul, de pont emiatt nem veszünk részt a cselekvésben, mert úgy gondoljuk, hogy nélkülünk is menni fog. A kétségbeesés ellenkező oldalán vagyunk, és ugyanúgy kivonjuk magunkat a cselekvés és a felelősség alól. Márpedig a tétlenség nagyon ragályos.
2021-ben az éghajlatváltozás tagadása nem a tudományos tények tagadását, hanem a vészhelyzet bekövetkeztének; a megoldáshoz való egyéni hozzájárulás fontosságának; és az egyértelműen szükséges lépések (ld. a fosszilis erőforrások használatának radikális csökkentése) megtételének tagadását jelenti. Ha hinni valamiben azt jelenti, hogy úgy is viselkedünk, mintha igaz lenne amiben hiszünk, akkor a legtöbben tagadók maradunk, és az eredmény ugyanaz: nem teszünk valódi lépéseket a változás érdekében. Saját klímatagadásunk felismerése nem szégyen, hanem a cselekvés első lépése! Mindannyian felelünk a megoldásért, és felhasználhatjuk a sokféle képességünket, tehetségünket, eszközeinket. Mindannyian tehetünk egyénileg valamit, megosztva egymás között a feladatokat - ez a közösség ereje. Együtt kell dolgoznunk az ügyön és minden áldott nap tennünk kell érte valamit.
"Elég a szénből!" Vegyünk végre új irányt!
A tagadás enyhe formáitól a megoldásig és cselekvésig különböző utakon jutunk el, de a folyamat alapvetően mindannyiunktól belső és külső átalakulást is igényel. A saját életünkben a karbonmentesítés az elsődleges tennivaló – azaz rá kell szánnunk magunkat, hogy a következő öt évben évi 15%-kal csökkentjük az autózáshoz, repüléshez és fogyasztáshoz köthető kibocsátásainkat. Egyénileg nem tudjuk megoldani a problémát, de a saját kibocsátásaink csökkentésével időt nyerhetünk a nagyobb rendszerszintű átalakulások meglépéséig, és a viselkedésváltozás a körülöttünk lévőkre is hathat.
A külső átalakulás részeként a hatalmas energia-, szállítási, élelmiszer- és társadalmi rendszerek megreformálására van szükség. Szavazzunk azokra a politikusokra, akik ebbe az irányba tartanak! Legyen normális a klímaaggodalmakról és megoldásokról beszélgetni! Ássunk mélyebbre: akármivel is foglalkozunk – séf, felszolgáló, takarító, tanár, vállalkozó, egészségügyi dolgozó, teherautó sofőr, művész, munkanélküli, nyugdíjas – bármiben is vagyunk jók, bármit is tudunk hozzátenni az ügyhöz, mindenképpen szerepünk van a rendszerszintű változásban. Tegyük fel magunknak a kérdést: Hogyan tudom hasznosítani a képességeimet, a befolyásomat, a szakmámat, a hivatásomat? Mi az első lépés, amit megtehetnék?
Legyünk klímarealisták és cselekedjünk már ma!
Fordította: Antal Orsolya, GreenDependent
Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2021. augusztusi (121.) számában
További olvasnivalók:
Ahogy gyarapszik a bizonyíték az emberiség klímaváltozásban játszott szerepére vonatkozóan, úgy változnak a dezinformációs taktikák, és a nagy szennyezők a klímaválság tagadása helyett inkább figyelemeltereléssel és a cselekvés halogatásával próbálkoznak. A kutatók sem tétlenkednek azonban, és olyan eszközökön dolgoznak, amelyek segíthetnek felismerni a klímatagadást.
Bővebben olvashatunk a témáról ebben a cikkben (angolul):
Climate change disinformation is evolving. So are efforts to fight back
Cselekvési lehetőségek:
Böngésszünk a www.kislabnyom.hu oldalon!
Kövessük a Kislábnyom közösségi oldalt és próbáljuk ki az ott bemutatott lehetőségeket.
Forrás: https://medium.com
Képek forrása: https://www.sciencenews.org, https://www.boell.de
Észtország területének több, mint a felét, 2 millió hektárt fednek erdők. Ebből 380.000 hektár, beleértve a Haanja természetvédelmi területet is, az EU 
A fakivágás miatt nem csak az élőhelyek pusztulnak, de a terület szénelnyelőképessége is hosszú időre csökken, mert az újonnan telepített erdők csak sokára lesznek képesek pótolni a zöldkorona veszteséget, ráadásul az sem mindegy, hogy milyen fafajtákkal történik az újratelepítés.
A Sötét vizeken című film egy már-már klasszikus történetet mutat be. Adott egy kisváros, egy nagy céggel (DuPont), ami rengeteg munkahelyet biztosít és látszólag mindenben támogatja a lakosokat, de mégis láthatóan titkol valamit a háttérben (pl.: egy veszélyes, és még csak nem is véletlen vegyi szennyezést). És adott egy fiatal, ügyes, éppen ehhez a kisvároshoz kötődő ügyvéd (Mark Ruffalo), aki korábban nagy cégeket képviselt, de még hisz az igaz ügyben és a rendszer tisztaságában. A film lassú, kicsit sötét, de kicsit el is ülteti a reményt, hogy sikerülhet perrel, jogi úton, igazi felelősségre vonni a céget.
A teflon hosszú ideig csak remek tulajdonságairól volt ismert, hiszen valóban tökéletes, tapadásmentes felületet biztosít, ezért használják serpenyőkben, grillsütőkben, de például mikrohullámú sütőben elkészíthető popcornban is. A probléma viszont, hogy a PFOA szennyeződésként benne marad a kész teflonban, illetve a teflon túlmelegedésekor a széttöredező molekulák erre az anyagra bomlanak le. Ma már igazolt tény, hogy a perfluoroktánsav rákkeltő, és nagy valószínűséggel köze lehet az egyre gyakoribb elhízás, valamint figyelemzavaros hiperaktivitás szindróma kialakulásához is. (Forrás: 
Az 
A 2016 majd 2018-ban megjelent két kötetet már 47 nyelvre fordították le, magyar nyelven 2018-ban jelentek meg.
Gondoljon a kedves Kislábnyom hírlevélolvasó a legkedvencebb szabadidős tevékenységére, például horgászás, sziklamászás, süteménykészítés stb. Képzelje el, hogy azokkal a társakkal együtt, akikkel ezt a szabadidős tevékenységét rendszeresen gyakorolja, közös munkával a családjaik számára az egészséges élelmiszerellátását is megoldják.
A Moher-sziklák az írek egyik legjelentősebb turistalátványossága. Gyakorlatilag egy nyolc kilométer hosszú meredek, majdnem függőleges sziklafal a sziget nyugati partjainál. Mivel szörfösök számára egy ideális helyszín, néhány profi szörfös területet vásárolt a környéken, azzal a céllal, hogy közösségi kertészkedés során megtanulhassák és megtapasztalhassák az egészséges élelem előállításának módszereit és eszközeit.
A termést ún. „dobozos” rendszerben értékesítik, amelyekre a vásárlók előzetesen feliratkoznak. (dobozos rendszerekről Magyarországon ld. 
