Érdemes rápillantani

 

Akár azt is mondhatnánk, hogy „bezzeg a mi időnkben”, maga a gyerekszoba fogalma sem létezett minden háztartásban. 

Nem csak időben, térben is mást-mást jelent ez a fogalom.


A heti bevásárlás különbségeinek bemutatása után most egy fotósorozattal szeretnénk érzékeltetni, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen GPS koordináták kereszteződésébe születünk bele.

Ez meghatározza azt is, hogy későbbiekben milyen mértékben tudunk fejlődni, jobbá válni, önmegvalósítani.


Érdemes tehát megnézegetni az alábbi linkek található gyerekszobákat, összehasonlítani őket sajátjainkkal vagy gyermeinkével... Akár meg is mutathatjuk őket már nagyobbacska gyermekeinknek... 

 

Szerkesztette: Péter Emőke, GreenDependent és Eco-Trend Egyesület

Forrás: http://justsomething.co/where-children-sleep-20-powerful-photos-of-kids-bedrooms-from-around-the-world/

 

 

Annak ellenére, hogy Erdély bizonyos részei kívülről szemlélve természetközelinek tűnnek, a globalizáció hatásának köszönhetően itt is megváltozott a tájhasználat és vele együtt a hagyományos építkezés. Ebben az általános trendben most már bőven akadnak olyan "nem trendi" háztartások, amelyek a gazdaságosságon kívül környezeti szempontokat is van lehetőségük és tudásuk figyelembe venni.

Hargita megyében legalább tíz szalmabálaház épült, a zord telek ellenére itt Székelyföldön is nagy az érdeklődés a módszertan és technológia iránt.

A kő, szalma, fa vagy agyagból készült házban szó szerint egészségesebb az élet, hiszen nem tartalmaz semmilyen az emberi szervezet számára idegen vegyületet. Például a szigetelésnek leggyakrabban használt polisztirolhab annyira légmentesen zár, hogy megakadályozza a szobák egészséges szellőzését, helytelen alkalmazása a penészgomba elszaporodását okozhatja vagy a fedetlenül maradt üvegyapott mikró részecskéit belélegezve vagy bőrre kerülve irritációt okozhatnak.

Ezeket a tényeket egyre többen tartják fontosnak a már említett szempontok mellett és próbálnak a házépítés tervezésében is természetközelinek maradni.

 

Szerző: Péter Emőke, GreenDependent és Eco-Trend Egyesület

Forrás és további részletek: https://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/vissza-a-termeszethez-a-egyre-nepszerubbek-az-okohazak

Kép forrása: https://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/egyre-nepszerubbek-a-szalmabalabol-epitett-otthonok#&gid=1&pid=1

A Kislábnyom hírlevél gyakran foglalkozott a ruházatunk ökológiai lábnyomával, a „fast fashion” letaroló működésével és az öltözködés környezeti terhelésével.

A gyakori rossz példák után most bemutatunk egy energikus hazai követhető jó példát: Tripolszky Sarolta újrahasznosított farmernadrágokból és más használt ruhadarabokból készült ruhamárkát alapított Sharolta névvel.

 

Honlapján válogathatunk a vagány fenntartható ruhadarabok közül, viszont mostanság a táskák varrására koncentrál, amelyek közül néhány afrikai árvaházakban segíti gyerekek életét, így kiteljesítve a kezdeményezés fenntartható voltát a környezetin kívül a társadalmi fenntarthatóságra is.

 

Szerző:Péter Emőke, GreenDependent és Eco-Trend Egyesület

 

Forrás és további részletek: http://www.sharolta.com/ és http://www.holyduck.hu/2017/09/25/sharolta-fenntarthato-divat-tripolszky-sarolta-interju/

Képek forrása: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/okoruhak-magyar-tervezoktol-sharolta-renaichance-rethy-fashion és http://wamp.hu/hu/20170522/a-honap-designere-2017-majusban-a-sharolta

 

 

Vajon egy Tesla vásárlásával megúsznám a további környezetvédelemmel való bíbelődést? Egy elektromos autó használatával megmenteném a Földet és lenyugtathatnám a (környezet)lelkiismeretemet?

Bizonyos szempontokból lehetne akár igen is a válasz, ugyanakkor, ha holisztikus szemléletmóddal összegezzük az „ökológiai gumiabroncs-nyomunk”-at, néhány tényt figyelembe kell vennünk és el kell gondolkozzunk az autóhasználat csökkentésén (is).

Szem előtt kell tartanunk a nikkel-, lítium-, kádmium- és rézbányászat okozta környezeti terhelést. Ezek a környezetromboló bányatelepek általában földrajzilag távol helyezkednek el az autó-felhasználótól, az autóvásárló tudomást sem szerez róluk vagy módszereikről.

Az elektromos autók használata (a gyártást és az üzemanyag előállítását beleértve) 35-42 tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezi a Quartz bizonyítása alapján, ha a jelenlegi energiatermelés forrásösszetételével számolunk. Ha kizárólag megújuló forrásokból származó elektromosság hajtaná ezeket az autókat, akkor is felszabadulna életük során mintegy 14-21 tonna szén-dioxid. Ezzel szemben a benzines vagy dízelautók használata 50-53 tonna szén-dioxid emisszióját jelenti. És mindezt még azelőtt, hogy megvásároljuk az autót.

A Quartz számításai alapján az elektromos autók ökológiai lábnyomát jelenleg az akkumulátorgyártás növeli nagy mértékben, viszont előre jelezhető ennek a jövőbeni csökkentése az elektromos autók lecserélése, kiselejtezése után, az akkumulátorok újrahasznosításának segítségével.

November 20-án fogják  közzé tenni a 2030-ra vonatkozó, Európában közlekedő autókra érvényes új kibocsátási szabványt, amihez friss tanulmányok eredményeit veszik figyelembe. A brüsszeli VUB egyetemen elvégzett elektromos autó életciklus-elemzés is bizonyítja, hogy ezek a járművek jóval kevesebb üvegházhatású gázzal szennyezik a légkört mint a dízel üzemű autók, még a nagyrészt szenet felhasználó lengyelországi elektromos hálózat töltésével működő elektromos autók is.

A VUB tanulmánya szerint azonban a kritikus fémek - a lítium, a kobalt, a nikkel és a grafit - és a ritka földfémek kínálatát szoros figyelemmel kell kísérni, az akkumulátorgyártás nehézkes beindulása  nem korlátozhatja a tiszta közlekedési átmenetet. 

Egyelőre mielőtt nekifognánk kispórolni egy Tesla-előlegre a pénzt, legkörnyezetkímélőbb, ha biciklire vagy villamosra pattanunk, vagy begyalogolunk a munkahelyünkre fitneszterem helyett.

Fordítás és összefoglaló: Péter Emőke, GreenDependent és Eco-Trend Egyesület

Forrás: https://www.theguardian.com/sustainable-business/2017/aug/24/nickel-mining-hidden-environmental-cost-electric-cars-batteries

https://www.theguardian.com/environment/2017/oct/25/electric-cars-emit-50-less-greenhouse-gas-than-diesel-study-finds

és https://mno.hu/tudomany/halk-kipufogas-nem-is-olyan-zoldek-az-elektromos-autok-mint-hitte-2410475

Képek forrása: https://www.whatcar.com/news/the-best-electric-cars/ és http://www.visualcapitalist.com/lithium-fuel-green-revolution/

Ki gondolná, hogy a gyakran használt   „személyre szabott” kifejezést átváltoztathatjuk „nemre szabott”-ra a fűtésszabályozás esetében. Tudományos adatok bizonyítják, hogy most a fűtésszezon elindításával az együtt élő, különböző nemű párok csetepatéja is elkezdődik, amelynek tétje a fűtésszabályozó, vagyis termosztát fölötti uralom.

Nőknek és férfiaknak nagyjából azonos a testhőmérséklete, viszont ez függ a bőr hőmérsékletétől is, hidegnek kitett női kezek hőmérséklete átlagban 3C° fokkal alacsonyabb mint a férfiaké. A más-más komfortérzet egyik oka a női nemi hormon, az  ösztrogén, jóval nagyobb mennyisége a női szervezetben. 

Ez csökkenti a hajszálerekben a vér áramlását, és a női menstruációs ciklus során a változó ösztrogénszint közvetetten változtatja a

 nők hőérzetét. A különböző hőérzet másik oka az anyagcsere eltérő tempója: általában a férfiak anyagcseréje gyorsabb, ez gyorsabb véráramlást és a végtagok gyorsabb felmelegedését eredményezi.

A fenti tényeket figyelembe véve, empátiával „felmelegítve”, párunkkal együtt döntsük el a kívánt hőfok beállítását.

 

 

Fordítás és összefoglaló: Péter Emőke, GreenDependent és Eco-Trend Egyesület

Forrás: https://www.theguardian.com/science/shortcuts/2017/oct/11/why-women-sewcretly-turn-up-the-heating és http://www.telegraph.co.uk/men/relationships/11287394/Why-do-so-many-men-and-women-argue-over-the-thermostat.html

Képek forrása: https://www.pinterest.com/pin/330944272599763682/ és Gender heat

 

Mit és mennyit eszünk egy héten a világ különböző országaiban?
Az alábbi linken (ld. Forrás) szereplő 25 fénykép mellé tényleg szükségtelen bármilyen kommentár, magyarázat.



Mindegyik képen egy család és az egy heti időszakra bevásárolt, legjobb esetben megtermelt ételmennyiség szerepel. Pénzben kifejezett értékük 1,23 amerikai dollár és 428 amerikai dollár között mozog. A felső képen például egy Egyesült Államokban élő család heti ételmennyiségét láthatjuk (342 dollárt költenek hetente ételre), míg az alsó képen egy guatemalai család heti élelme látható (ők egyheti élelmiszerért mindössze 75,7 dollárt fizetnek).

Előítélet lenne azt gondolni, hogy a megjelenített család városában minden család annyit képes költeni élelemre, legyen az sok vagy kevés, viszont felmerül a kérdés, hogy a mi családunk élelemfogyasztását vajon hova lehet besorolni? Az élelem hány százalékát vagyunk képesek mi magunk előállítni? Mennyit tudunk beszerezni helyi termelőtől?

Vajon hogy nézne ki a saját családunk által elfogyasztott élelmiszermennyiség egy ilyen képsorozatban?

Fordítás és összefoglaló: Péter Emőke, GreenDependent és Eco-Trend Egyesület

Forrás: https://9gag.com/gag/aRjgRrj

Képek forrása: https://9gag.com/gag/aRjgRrj

Kocsmaasztal mellett vitatkozva, beszélgetve a történelem során számos élhető ötlet született. Egy elkeseredett kocsmaasztali beszélgetésből nőtte ki magát valósággá az angliai Frome kisváros különleges példája is.

A politikusok és választott elöljárók ócsárolása mindenki számára ismerős és könnyű módszer. Frome város lakói túlléptek néhány éve ezen a helyzeten és visszautasítva a hagyományos pártpolitikai rendszert, alulról építkező döntéshozatal platformját hozták létre.

Az alábbi linken szereplő hanganyag Frome Függetleneket, valamint az általuk hirdetett és támogatott kezdeményezéseket mutatja be: egy közösségi hűtőszekrényt, egy dolgok könyvtárát, egy város „rugalmassági tisztjét”, és így tovább.

Annak ellenére, hogy egyedülálló környezetben fekszik, Délnyugat-Anglia vidékén, a Frome egy mikrokozmosz, ami nagyrészt a világ minden táján hasonlóan működik. Frome hangjai olyan történeteket mesélnek el, amelyek az egész világon ismerősek lesznek, és ha alaposan figyelünk, felfedezzük saját gondjainkat és rá a frappáns Frome-i megoldást.

Fordítás és összefoglaló: Péter Emőke, GreenDependent és Eco-Trend Egyesület

Forrás: https://www.shareable.net/blog/podcast-how-residents-of-an-english-town-took-governance-and-the-local-economy-into-their-own

Képek forrása: Share

Egy ház felújítását, energiahatékonyabbá tételét szinte mindenki azzal kezdi, hogy kicseréli az ablakokat. De vajon muszáj mindig cserélni? Egy csapat Ontarióban ezt próbálta kideríteni.

A Shannon Kyles által vezetett csapat, az Ontario Hamiltonban lévő Mohawk College oktatójának csapata, egy apró házat épített két új ablakkal és két felújított 200 éves ablakkal, és tesztelte légáteresztő képességüket (ami ablakok esetében a legnagyobb hőveszteséget jelenti). "A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy nincs különbség az új ablakok és a felújított, háború előtti ablakok között légáteresztés szempontjából."

Néhány modern ablak (mint például a passzívház használatára tervezett ablakok) valóban energiatakarékos és légzáró, speciális üvegezéssel, gázokkal és bevonatokkal. Viszont a nagykereskedelemben kapható ablakok többségét nem ilyen jó minőségűnek tervezték, hiszen a legtöbb átlagos házfelújításnál rendkívül fontos szempont az új ablak árkategóriája.

Régóta vita folyik, különösen műemlékvédelmi körökben, arról, hogy a régi ablakokat kicseréljük vagy javítsuk. Shannon és csapatának tanulmánya azt bizonyítja, hogy a helyreállított, feljavított ablakok is hatékonyak lehetnek az energiatakarékosság szempontjából.

Gondoljuk meg, számoljunk utána, olvassunk szakvéleményt, mielőtt feldaraboljuk vagy kidobjuk a régi ablakokat!

Fordítás és összefoglaló: Péter Emőke, GreenDependent és Eco-Trend Egyesület

Forrás és további részletek: https://www.treehugger.com/green-architecture/new-study-shows-restored-200-year-old-windows-are-effective-brand-new-replacements.html

Kép forrása: http://szollosimatyas.hu/ablakok-2/

Kenya félsivatagi éghajlatú vidékein jellemzőek a rövid, intenzív esőzéses, áradással járó időszakok, amelyeket több hónapokon át tartó szárazság követ. Ezért jellemzőek a vízzel kapcsolatos problémák is, amelyek gyakran vezetnek betegséghez, bizonytalanná teszik az élelmiszerellátást, és különböző súlyos konfliktusokat is okoznak.

Ezekre jelenthet megoldást a Laikipiában, Kenya központi hegyvidékén megnyitott új iskola, amely 300 diák, tanáraik és a tágabb közösség számára hozhat biztosabb vízellátást. A Waterbank School-nak, azaz Víztározó Iskolának elnevezett épület élő infrastruktúraként gyűjti össze az esővizet - 360.000 litert két esős évszak alatt - mindamellett, hogy oktatási intézményként is szolgál.

Az Afrikában egyelőre egyedülálló általános iskola földszintes, hengeres szerkezetű épület, amelynek falait helyi kőből építették. Az esővizet a 600m2-es tetőről gyűjtik össze, és kerámia vízszűrő rendszer segítségével tisztítják a diákok és a közelben lakó családok számára. Ezen kívül napelemmel működő szivattyúk, tárolók és szűrők segítségével nagy mennyiségű vizet tudnak tárolni az iskola központi udvara alatt elhelyezett 150.000 literes víztározóban, amelyből igény esetén naponta tudnak vizet szivattyúzni a közösség számára.

Az iskolát helyi anyagokból, helyi munkaerő foglalkoztatásával építették. A tervezés és építés során nagy figyelmet fordítottak arra, hogy az építészek, diákok, tanárok és munkások, akik mind a Laikipa közösség tagjai, folyamatos legyen a párbeszéd. Az iskolába folyamatosan érkeznek látogatók, és a helyi kormányzó támogatásával épült meg. Kenyában a 2010-ben elfogadott alkotmány jelentős hatalmat és döntéshozatali jogot ruházott a régiós kormányokra, hogy helyi szinten, a helyi közösségek bevonásával kezdeményezhessenek hasonló projekteket.

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2017. augusztusi (99-100.) számában

 

 

Forrás: 74. Kislábnyom hírlevél, és további részletek: http://www.theguardian.com/global-development-professionals-network/

Az iskola (Uaso Nyiro Általános Iskola) 2013-ban megnyerte a "világ legzöldebb iskolája" címet! (részletek itt)

 

 

A  tudósok  már  jóideje  elégegyértelműen  figyelmeztetnek,  hogy  a  fosszilis  energia-hordozókról mielőbb le kell mondanunk, ha a klímaváltozás folyamatát vissza szeretnénk fordítani. És  bár  tavaly  jelentős  előrelépések  történtek,  a  történelminek  számító megállapodások,  ld.  az    új  globális klímaegyezményt  megalapozó USA-Kína  klíma-megállapodás még  mindig  egy  kevésbé ambiciózus, visszafogott, többlépcsős megközelítésben próbálja csökkenteni a kibocsátásokat.

Ez  lehet  az  oka  annak,  hogy  sok,  a  tiszta energiák használatáért küzdő aktivista helyi, közösségi szinten próbál meg radikálisabb változtatásokat elérni. Ahogy arról a népszerű,fenntarthatósággal foglalkozó TreeHugger oldal korábban már beszámolt, egy új, alulról jövő kezdeményezés a világ több száz városában indított kampányt azért, hogy a „bevállalósabb” települések  legkésőbb 2050-ig  térjenek  át 100%-ban  a  megújuló  energiaforrásokra  és valósítsák meg a zéró kibocsátást. Míg néhány éve egy ilyen cél elérése vágyálomnak tűnt volna, mára  az  említett  kampány  szervezői  olyan  közösségek  együttműködésére számíthatnak, akik nem csak vállalták a fenti célokat, de többen már szinte el is érték őket.

Hogy melyik a tíz élenjáró,tiszta energiát használó város? Ide kattintva megtudhatjuk :)

 

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2015. februári (70.) számában

 

 

Forrás: https://www.treehugger.com/ és https://www.mnn.com/

Képek forrása: https://accounts-flickr.yahoo.com/photos/andjohan/ (Utolsó elérés: 2015. február 28.)