Kislábnyomos hírek

Ez derül ki az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC - Intergovernmental Panel on Climate Change) egy kiszivárgott jelentés-tervezetéből.

Ha az emberiség nem tesz sürgős lépéseket, a globális felmelegedés olyan öngerjesztő folyamatokat indít be a bolygó természetes rendszereiben, amelyek valószínűleg visszafordíthatatlan katasztrófához vezetnek.


2021. május 26-án egy hágai bíróság arra kötelezte a Shell-t, hogy 2030-ig a 2019-es szinthez képest 45%-kal csökkentse olaj- és gázipari tevékenységének karbon-kibocsátást.

Az olajipari óriáscég klímastratégiája nem volt „kellően konkrét” a bíróság példátlannak számító döntése szerint, amely ítélet az energiaszektorra és a többi nagy szennyező vállalat működésére nézve is kihatással lehet.


Idén tavasszal és nyár elején folytatódott a faosztás a TreeDependent – Fákkal felelősen program keretében. A zalai Tündérkertből származó 46 féle őshonos gyümölcsfa - több fajta alma, körte, szilva, meggy, cseresznye, barack, berkenye, birs és naspolya - került elültetésre nyolc település 12 oktatási és szociális intézményének kertjében.


SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2021. július 29. - Global Footprint Network

2021. július 29-én, az Ökológiai Túllövés Napján indul a Global Footprint Network, a skóciai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) és a Schneider Electric együttműködésében megvalósuló „100 nap a cselekvésre” (100 Days of Possibility) elnevezésű kezdeményezés, amely olyan gyakorlati megoldásokat kínál az országok, városok és vállalatok számára, amelyekkel késleltethetik a Túllövés Napját, azaz takarékoskodhatnak az erőforrásokkal, és egyúttal felkészülhetnek a túlfogyasztás és a természet túlhasználatának negatív következményeire is.


Idén az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) a tavalyi javuláshoz képest ismét július 29-ére esik – ahogy a pandémia előtt, 2019-ben is.

Ez az a nap, ameddig egy adott évben kimerítjük a természet biokapacitását – azaz az ökoszisztémák által biztosított és egy teljes év alatt megújított erőforrásokat.

Így az év fennmaradó részében már túlhasználunk, kizsákmányolunk, és fokozatosan feléljük saját jövőnket.

Jelen életvitelünk fenntartásához 1,7 Földre lenne szükségünk!


A koronavírus járvány egyik pozitív következményeként sokat olvashattunk arról az elmúlt évben, hogy az online oktatásra és munkavégzésre, na meg persze a csekély szociális interakcióra átállt életünk miatt csökken a városok légszennyezettsége és zöldebb lesz életmódunk. Valóban így van ez? Hiszen az online térbe költözött munkahelyi megbeszéléseink és rendezvényeink is rendelkeznek kibocsátással – olyanokkal is, amit nem is gondolnánk.


2021 januárjában a GreenDependent Intézet munkatársai online előadás- és beszélgetéssorozatot indítottak minden olyan érdeklődő számára, aki hozzájuk hasonlóan elkötelezett a fenntarthatóság és kislábnyomos életmód iránt, és szeretne tippeket, ötleteket kapni az otthoni energiafogyasztás csökkentéséhez.


Három év előkészítő munka után, komoly közösségi összefogás, és a Globális Jogi Cselekvési Hálózat segítségével hat portugál fiatal 2020 őszén keresetet indított a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán 33 ország ellen. A strasbourg-i bíróságra most először került ilyen jellegű kereset, és a bíróság meglepően gyorsan lépett a sürgősnek nyilvánított kérdésben: a keresetet elfogadta, és november végén már arra kérte a 33 országot, hogy reagáljanak a fiatalok által benyújtott panaszra.


A globális szén-dioxid-kibocsátás 2020-ban 7%-kal, azaz 2,6 milliárd tonnával csökkent a COVID-19 járvány következtében - derül ki egy új ENSZ elemzésből. 

A 7%-os csökkenés ugyan közel van az Éghajlatváltozási Kormányözi Testület (IPCC) által meghatározott, a felmelegedési határértékek betartását segítő kibocsátáscsökkentés szintjéhez, de ahogy arról nemrég a The Guardian is beszámolt „ahhoz hogy megússzuk a legrosszabb forgatókönyveket a kibocsátásoknak a következő évtizedben úgy kéne folyamatosan csökkenniük, mintha kétévente lenne egy fenti csökkenést eredményező globális lezárás.” Sajnos azonban a Párizsi megállapodás óta eltelt 5 évben a globális klímavállalások messze elmaradnak ettől az elképzeléstől.


Az önkéntes egyszerűség (vagy tudatosan egyszerű életmód) legfőbb jellemzője, hogy csak annyit fogyasztunk, amennyi életünk fenntartásához szükséges. Azok, akik ezt az életmódot választják, különböző személyes okok miatt teszik ezt: mert növelni szeretnék a családjukkal, barátaikkal, szeretteikkel eltöltött ún. “minőségi” időt; hogy csökkentsék öko-lábnyomukat; hogy tegyenek a világban létező egyenlőtlenség ellen; mert stressz-mentesebb életet szeretnének élni; hogy egészségesebben éljenek; mert vallásuk, politikai és/vagy személyes meggyőződésük erre ösztönzi őket...