Másfélfokos életmód

A fűtés „viszi el” az otthoni energiafogyasztás több mint 60%-át egy „átlagos” magyar háztartásban, így nem csak a másfélfokos és zöld életmód kapcsán érdemes fűtési módszereinket és szokásainkat megvizsgálnunk, kis dolgokkal, beruházás nélkül is nagy hatást érhetünk el. Gondoljunk csak a beltéri hőmérséklet lejjebb állítására, 1-2 fokkal kevesebb is 6-10% fűtési energiafogyasztás-csökkenést jelenthet. És ha 23-24 fok a kiindulási hőmérséklet – mint sok magyar háztartásban -, akkor ez még bizony nem jelent fagyoskodást.


Magyarországon az egy főre eső éves vízfogyasztás 35,7 m3, ami fejenként napi kb. 100 liter víz fogyasztását jelenti, 2019-es adatok alapján! Ez elég soknak tűnik… Főleg, ha arra gondolunk, hogy ez átlagos, és ebben bizony benne van medence feltöltés, gyeplocsolás, autómosás és egyéb nem feltétlen a „szükségeshez” sorolható fogyasztás is, akkor sok. Főleg, hogy ivóvizet használunk sok olyasmire is, amire bizony szürkevíz vagy tisztított-ülepített szürkevíz is megfelelő lenne. És úgy, hogy a világon, 2020-ban, 2 milliárd embernek nem volt biztonságos ivóvízellátása, és ebből 1,2 milliárd semmiféle vízszolgáltatáshoz nem fért hozzá… Hogy a mi biztonságos hozzáférésünk fenntartható legyen, muszáj takarékosan bánnunk a vízzel (és közben vigyáznunk kell ívóvízkészletünk tisztaságára is…)

Szóval… hogy csináljuk ezt a mindennapokban?

 


Megjelent angol nyelven az EU Másfélfokos életmód projekt 4. sajtóközleménye.

Öt uniós országban végzett új kutatási eredmény feltárja az érdekelt felek véleményét arról, hogy mi szükséges a 1,5 °C-kal összeegyeztethető életmódra való áttéréshez.


Kék ibolya, kökörcsin, virul már a rét, ismét közeleg a kislábnyomos húsvét :-) Az idei karbon-böjt részeként készüljünk tudatosan a klímabarát, fenntarthatóbb ünneplésre!

Tippjeinkben ezen a héten a tojásfestés, húsvéti menü, csoki és dekoráció lesz a téma, jövő héten programötletekkel, energiataka-rékos locsolóbulival, hulladékhasznosító húsvéti játékokkal jelentkezünk.


Az EU Másfélfokos életmód projekt keretében megjelent tanulmány azt tárja fel, hogy milyen mértékben valósítható meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csök-kentése az ipari szén-dioxid-kibocsátás széleskörű csökkentésével, és a csökken-tésből mekkora részt kell vállalniuk az egyéneknek.


Ezen a héten a szabadidő eltöltésével foglalkozunk!

Ez egy nagyon szerteágazó téma, sok-sok lehetőséggel, hogy tudatosabb döntéseket hozzunk, így közelebb kerüljünk a másfélfokos életmódhoz.


A karbon-lábnyomok lényegében modellek, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra vonatkozó legjobb becsléseink. Az alkalmazott megközelítéstől és a felhasznált adatoktól függően változnak, de nagyon jól használha-tók arra, hogy rávilágítsanak életmódunk nagy kibocsátású, figyelmet igénylő te-rületeire.

Hogyan számoljuk a karbon-lábnyomot és hogyan segítheti nem csak egyének, de társadalmak másfélfokos életmódváltását is?


Amikor a mobilitáshoz köthető kislábnyomos életmódra törekszünk, nem elég pusztán arról döntést hoznunk, mekkora és milyen meghajtású autót választunk (már ha egyáltalán fenn szeretnénk tartani egy autót) és mivel megyünk nyaralni.

A karbontudatos döntések sorába tartozik az is, hogy közösségi közlekedéssel jól elérhető lakóhelyet választunk-e, a lakhelyünktől milyen messze dolgozunk, vagy hová járnak a gyerekek óvodába, iskolába.


A böjti időszak hagyományosan is a húsfogyasztás mérsékléséről, vagy teljes kerüléséről szól; a teljes, vagy részleges növényi alapú táplálkozás a karbon-lábnyomunkat is nagy mértékben csökkenti, így természetesen kiemelt helye van a karbon-böjt javaslatai között is.

De vajon mi mást tehetsz még, hogy kislábnyomosan táplálkozz?


#HolnapMárKéső (#TomorrowIsTooLate) jelmondattal hirdetett Globális Klímasztrájk előtt egy nappal különös jelentőséggel bírnak az EU Másfélfokos életmód projekt legújabb kutatási eredményei a másfélfokos életmód-váltás elfogadásának vagy elutasításának jelentősebb okairól és tendenciáiról.