A 6. E.ON EnergiaKözösségek évad hagyományos megtakarítási verseny része hivatalosan is elkezdődött, december első hetében a közösségek megtették az első óraleolvasást. Az ország számos részén szerveződtek csapatok idén is, több mint 20 közösség szállt versenybe.

Az idei évadban is örülhetünk visszatérő, többszörös koordinátoroknak, de nagyobb részben újonnan szerveződő közösségek neveztek be a háztartászöldítő versenybe.

A közösségeket vezető klíma-koordinátorok november folyamán összeszervezték csapataikat, begyűjtötték a mérésekhez szükséges referencia adatokat, és december első hetében megejtették a legelső óraleolvasásokat is a csapatok.

A verseny során – szokás szerint – a mérőórák rendszeres, legalább havonta történő leolvasása mellett a résztvevők három kreatív kihívásban is megméretethetik magukat.

Az első feladat már kiírásra is került: ennek keretében minden családnak, háztartásnak ki kell töltenie egy energia-felmérést otthonára vonatkozóan, azzal a céllal, hogy a résztvevők megismerjék saját adottságaikat, és kiderítsék, mik azok a fő terültek, amikben már jók és környezettudatosak, és melyek azok, amiken változtatniuk kell a megtakarítás - és a fenntarthatóbb, kis karbon-lábnyomos életmód - érdekében. (A háztartási energia-auditot bárki kitöltheti, a versenyben való részvételtől függetlenül.)

Az első feladat, hogy ösztönözze az együttműködését is, tartalmaz egy közösségi részt, aminek keretében a résztvevőknek fel kell mérniük, hogy mik legtöbbet fogyasztó, igazi „energiazabálók”, illetve hogy mik az „energiamatuzsálemek”, vagyis a legidősebb árammal működő eszközök az egyes EnergiaKözösségekben.

Összefoglaló: Szőllőssy Anita, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. decemberi (117.) számában

Képek forrása: GreenDependent ©

Idén 6. alkalommal indult el az E.ON EnergiaKözöségek program, ami valójában már a 8. év, ha az Európai Unió keretei között szervezett első két évadot is számításba vesszük. Legnagyobb örömünkre úgy tűnik, a lelkesedés nem csökken a program irányában, sőt, idén a legutóbbi évadokhoz képest jóval nagyobb számban jelentkeztek a lelkes érdeklődők az ország minden tájáról, hogy klíma-koordinátorként egy közösséget vezessenek és támogassanak a versenyben.

Az EnergiaKözösségek program fő törekvése, hogy növelje a háztartások és kisközösségek energiahatékonyságát, és népszerűsítse a klímabarát, karbonszegény életmódot, miközben a közösségeket is erősíti. Az idei nagy érdeklődés is alátámasztja, hogy a klímaválsággal kapcsolatos kérdések, aggodalmak, cselekvési lehetőségek egyre nagyobb teret nyernek a társadalomban.

A verseny decembertől jövő májusig tart majd, ezalatt kétheti rendszerességgel küldünk energiamegtakarítási tippeket, illetve három kreatív feladattal is készülünk, amik segítséget adnak a háztartásoknak, hogy felmérjék fogyasztási szokásaikat, és megtakarítási, zöldülési célokat tűzzenek ki.

December elejéig még várjuk a programba mindazok jelentkezését résztvevő háztartásként, akik szeretnének csatlakozni, megismerni saját energiahasználati szokásaikat, illetve hasznos tippek segítségével szeretnének energiát megtakarítani és így csökkenteni háztartásuk klímaválságra gyakorolt hatását, karbon-lábnyomát! A térképen megjelölt helyeken indul közösség, elsősorban tehát ott vagy a környéken lakók jelentkezhetnek.

Ahol még biztosan várnak csatlakozó háztartásokat, családokat: Budapest 17. és 18. kerülete, Göd, Kistelek, Nagyréde, Pilisvörösvár, Zalaegerszeg, Zirc.

Részletek a programról:

www.energiakozossegek.hu / info@energiakozossegek.hu

Kedvcsináló:

• összefoglaló kisfilm az EnergiaKözösségek programról,
• kisfilm a program 7. évadának záró rendezvényéről.

Összefoglaló: Szőllőssy Anita, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. novemberi (116.) számában

Képek forrása: GreenDependent ©

Nemrégiben jelent meg az ENERGISE projekt keretében egy magyar nyelvű kiadvány, melyben részletesen beszámolunk a projekt során alkalmazott különleges kutatási módszerről, az ENERGISE Energia Élő Laborokról.

A kiadvány az ENERGISE Energia Élő Laborok módszertanát, eszközeit, megvalósítását és első tanulságait mutatja be. A folyamat során nagyon sokat tanult minden résztvevő, a háztartások, megvalósításban résztvevő partnerek és a kutatók is.

Az ENERGISE Energia Élő Laborok elsődleges célja az volt, hogy elősegítsék a fenntartható energiahasználatot a háztartásokban és közösségekben. A fő kérdés az volt, hogy miként lehet a mindennapi gyakorlatokat és azok alkotóelemeit oly módon megváltoztatni, hogy közben az energiamértékletesség elvének is eleget tegyünk.

A kiadványban bemutatjuk az Élő Laborok kialakításának lépéseit, valamint a fűtésre és mosásra fókuszáló módszertant. Az Élő Laborok kialakításásánál a kiválasztott beavatkozási módszer a kihívás volt. A résztvevő háztartások számára a következő kihívásokat fogalmaztuk meg:

• csökkentsék 18 °C-ra a nappali beltéri hőmérsékletet;
• felezzék meg heti mosásaik számát.  

Ismertettük az Élő Laborokban használt segédeszközöket (kihívás dobozok, energiafogyasztás-mérő, hőmérő, adatrögzítős hőmérő stb.), valamint az adatgyűjtéshez használt eszközöket (fűtési és mosási naplók, kérdőívek, találkozók stb.).

Továbbá bemutattuk, mitől egyediek a magyar Élő Laborok a többi résztvevő ország Élő Laborjaihoz képest, pl. toborzás módszere, a kutatói és operatív csapat ugyanaz volt, köztes találkozó a csoportos résztvevők számára a kihívások között stb.

Ismertettük az Élő Laborok során elért eredményeket, sikereket, változásokat. A legfőbb változások között említendő, hogy az Élő Labor előtt ideálisnak tartott beltéri, nappali hőmérséklet 22-23 °C-ról 20-21 °C-ra csökkent, valamint csökkent a mosások heti száma, és a mosási hőmérséklet is.

Több résztvevőnek is sikerült a heti mosások számát a kihívásként vállalat 50%-kal csökkentenie, sőt, olyanok is voltak (10%), akiknél a belső nappali átlaghőmérséklet 18,5 °C alá csökkent. Előző évi fogyasztásukhoz képest a résztvevők az Élő Labor végéig átlagosan 10 %-kal csökkentették összes energiafogyasztásukat. Ám a változás és fogyasztás-csökkentés a program végével nem állt meg, a 3 hónappal később kitöltött felkövető kérdőívek és a folyamatos mérőóra-leolvasás tanulságai szerint tovább folytatódott, és az átlagos megtakarítás 15%-ra emelkedett.

Fontos volt annak összegzése, mit tanult a kutató-megvalósító csapat az Élő Laborok szervezése előtt, továbbá javaslatokat fogalmaztunk meg azzal kapcsolatban, milyen további elemeket célszerű beépíteni egy jövőbeli Élő Laborba. Végezetül összefoglaltuk, milyen célokra lehet használni az Élő Laborokat mint módszertant.

Bízunk benne, hogy kiadványunkkal hasznos segítséget és gyakorlati tanácsokat nyújthatunk azoknak, akik érdeklődnek az Élő Labor módszertan esetleges alkalmazása kapcsán.

Összeállította: Király Andrea, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. novemberi (116.) számában

Forrás: http://energise.hu

Képek forrása: GreenDependent ©

További információ és anyagok az ENERGISE Energia Élő Laborokról:

magyarul:  http://energise.hu/node/90

angolul: http://energise-project.eu/livinglabs

Az idei „Kell ennyi energia?!” kampány második kihívása egy "haladó" zöld kérdéseket körüljáró teszt volt („Teszt haladó zöldeknek”),  amiben a kitöltőket többek között például mindennapi életmódjukról (pl.: utazás, étkezés, lakhatás); zöld aktivitásukról (pl.: civil szervezeti tagság, önkénteskedés);  és szabadidőhöz, nyaraláshoz fűződő szokásaikról (pl.: hol nyaralnak, mivel utaznak) kérdeztük.

Az első kihíváshoz hasonlóan ebben is igen sokan részt vettek, összesen 224-en töltötték ki a kérdőívet. A válaszadók közül 5-en már igazi tudatos, haladó zöldek; legnagyobb részük, 154 kitöltő jó úton jár a fenntarthatóbb életmódra törekvésben; 65 résztvevőnek pedig még van hová fejlődni. A kérdőívre adott válaszok alapján összegyűjtöttünk néhány érdekes következtetést azzal kapcsolatban, hogy mi az, amiben már igazán jók vagyunk, és mi az, amire több figyelmet kell fordítanunk, ha fenntartatóan akarunk élni.

Az általános kérdések közül pozitívumként ki kell emelni, hogy a kitöltők több mint háromnegyede (78%) nyomon követi energiafogyasztását, tehát rendszeresen leolvassa mérőóráit. Azonban érdemes megemlíteni, hogy rendkívül kevesen (6%) vannak tisztában háztartásuk karbon-lábnyomával, pedig ez teszi ki az emberiség ökológiai lábnyomának legnagyobb, és leginkább növekedő részét, így a fenntarthatóság szempontjából kiemelt kérdés a csökkentése.

Érdekes még, hogy alig a kitöltők harmada (36%) tagja vagy támogatója valamilyen módon (önkéntes munka, adomány) civil kezdeményezéseknek, pedig a klímaváltozás elleni harc és a hatásaihoz való alkalmazkodás egyik leghatásosabb módja, ha a helyi közösség szinten kezdeményezünk cselekvést, vagy vágunk bele egy alternatív energiahasználatot, például nap- vagy szélenergiát támogató projektbe.

A lakás, ház témakörében pozitív irányba mutat, hogy a kitöltők otthonainak több mint harmada (38%) teljesen, és közel még egy harmada (31%) nagyrészt szigetelt. Még jobb eredményt mutat az nyílászárók kérdése, ahol a válaszadók több mint fele (59%) mondta, hogy azok megfelelően szigetelnek, sehol sem húznak, illetve még közel harmaduk (31%) azt jelölte, hogy ugyan nyílászáróik nem szigetelnek megfelelően, de sajátos praktikákkal, például ablakpárnákkal, pokróccal igyekeznek kint tartani a hideget.

Azonban érdemes kiemelni, hogy a kitöltő háztartások háromnegyede (74%) nem használ semmilyen megújuló energiát otthonában, habár ötödük (21%) tervezi. Ez azért kiemelten fontos eleme a fenntarthatóságnak, hiszen a háztartások igazi nagyfogyasztók, a szektor 32 százalékban végfelhasználója a megtermelt energiának Magyarországon.

A háztartáshoz kapcsolódóan szintén érdemes említést tenni hulladék kérdéséről. A válaszadók ötödének (22%) háztartásában több, 2 db 20 literes zsák is megtelik szeméttel hetente, és szintén közel ötödüknél (19%) még ennél is több. Ez a kérdés pedig igencsak fontos, mivel hazánkban átlagosan évi 300 kg hulladékot termel egy állampolgár, ráadásul a háztartásokban termelődő szemétnek kb. 30 százaléka komposztálható lenne. Ami pozitív irányba mutat, hogy a kitöltők kicsit több mint fele komposztál, nagyrészt saját otthonában (48%), de olyan is akad (4%), akik közösségi komposztálásban vesznek részt.

A közlekedés témájában érdemes kiemelni, hogy a válaszadók ötöde (22%) ugyan rendelkezik autóval, de inkább a közösségi közlekedést preferálja a mindennapok során; kétötödüknek (41%) pedig nincs is autója. Az éghajlatváltozás szempontjából fontos és aktuális kérdés a repülések gyakorisága, ahhoz való hozzáállásunk is. Pozitív képet mutat, hogy a válaszadók több mint fele (60%) azt mondta, hogy soha nem repül, kétharmaduk (75%) pedig azt, hogy soha nem volt még tengerentúli úton.

A szabadidő eltöltése kapcsán érdemes kiemelni, hogy a válaszadók közel fele (48%) általában a belföldi nyaralást részesíti előnyben, ötödük (21%) pedig általában nem is utazik el, otthon pihen.

Pozitív, hogy a válaszadók több mint fele (53%) a nyaralás során is odafigyel a fenntarthatóságra, vagyis odafigyel, mivel utazik, hol lakik, mit eszik, és milyen programot választ az út során.

Azonban a tudatos, karbonmentes, kütyümentes napok nem igazán népszerűek a válaszadók között, kevesebb mint negyedük (24%) mondta, hogy heti rendszerességgel tartanak ilyen alkalmakat, pedig sok alternatív program lehetőséget találhatunk magunk körül, vagy a szabadban.

Az étkezés kapcsán fontos kiemelni, hogy a kitöltők közel harmada (30%) még jellemzően szupermarketben vásárol, és közel felük (48%) ugyan törekszik fenntarthatóbb forrásokat találni, de még mindig gyakran választja azt, pedig van néhány biztos tipp, ami segít, hogy fenntarthatóan és felelősen táplálkozzunk.

Szintén negatív kép rajzolódik ki az élelmiszerhulladék kérdésében: habár a válaszadók igen kis része (6%) mondta csak, hogy gyakran kell kidobniuk maradék ételt, több mint felük (52%) azt a választ jelölte, hogy bár odafigyelnek erre, még így is sokszor előfordul, hogy valami megromlik. Ez azért is kiemelt kérdés, mert az élelmiszerhulladék keletkezésének elkerülése az egyik leghatékonyabb mód, az étkezéshez kapcsolódó karbon-lábnyom csökkentésében. Pozitívum azonban, hogy a válaszadók több mint fele (61%) mindig visz magával szatyrot, dobozt vásárolni, vagy választ csomagolásmentes boltot. Illetve a saját maguknak termelésben is jól haladnak a válaszadók, szintén több mint felük (62%) termel valamilyen formában élelmiszert.

Habár a második kihívás már véget ért, haladó zöld kérdésekkel foglalkozó kérdőívünk továbbra is kitölthető, amit azért is ajánlunk, mert a végén minden kérdéshez kapcsolódóan érdekességeket, tényeket, tippeket is megosztunk a kitöltőkkel.

A „Kell ennyi energia?!” kampányról további részletek elérhetők honlapunkon, az érdeklődők számára pedig javasoljuk közösségi oldalunk követését.

Összefoglaló: Szőllőssy Anita, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. szeptemberi (115.) számában

Képek, grafikonok forrása: GreenDependent ©