Véget ért az E.ON EnergiaKözösségek idei etapja: országszerte 15 közösség mérte össze tudását és elszántságát az energiacsökkentés terén. Mivel az E.ON EnergiaKözösségek 5 éves születésnapját is ünnepli, az idei díjátadón díjazták azokat a közösségeket vezető klíma-koordinátorokat is, akik legalább 3 éven keresztül részt vettek a programban. A bajnok koordinátorokkal beszélgettünk. Mi motiválja őket évről évre? Lehet-e még ennyi év után megtakarítani? Mit tanácsolnak a jövő klíma-koordinátorainak?

Süvegesné Havasi Piroska és családja, férje és három kisfia először 9 éve, a Nagycsalád kis lábnyom kezdeményezés során vett részt a GreenDependent szervezésű programban, majd csapattagként az első EnergiaKözösségekhez is csatlakoztak. A következő évben pedig már saját közösséget vezettek. Összesen 4 évadban vett részt, minden évben ugyanazzal a győri közösséggel együtt. Ilyen régóta aktív családok esetében gyakran merül fel a kérdés: vajon lehet évek múltán is fokozni az energiamegtakarítást? Piroska szerint a válasz egyértelműen igen, esetükben a negyedik évben is sikerült kevesebbet fogyasztani, mint előtte, bár akkor már a megtakarítás jobban látszott százalékban, mint a számlán, hiszen havonta körülbelül 4000 forint villanyszámlát fizetnek.

Piroskát leginkább az motiválta, hogy sikerélményt szerezhetett a családok mozgósításában, illetve a kreatív feladatok során is. „Nagyon jó kreatív érzéke van, a gyerekekkel közösen elképesztő alkotásokat kreáltak.” – tette hozzá Piroska férje. Azt is nagy sikernek könyvelik el, hogy mindhárom gyermekre átragadt a természet szeretete és természetesnek veszik az energiaspórolást is. A díjátadóra a legnagyobb fiú nem is tudott eljönni, mert épp földrajz versenyen vett részt. „Gyakran már ők szólnak ránk, ők kapcsolják le a villanyt, vagy húzzák ki a konnektorból az ottfelejtett eszközöket.” – mondták a büszke szülők.

A leendő klíma-koordinátoroknak azt üzenik, a program kulcsa a közösségépítés. Néha előfordul, hogy a fogyasztási adatok begyűjtése a közösség tagjaitól döcögősen megy, többször is rá kell kérdezni, ezért előny, ha a tagok egy településen élnek, könnyebb összehozni a találkozókat. Nem utolsó sorban, könnyebb EnergiaKözösséget szervezni valódi közösségből.

Dőry István és neje, Kéry Magdolna mindketten tanárok és évtizedek óta elkötelezett környezetvédők. „Mi erre tettük fel az egész életünket, szeretnénk átadni a zöld szemléletet minél többeknek, elsősorban a fiataloknak.” – mondja Magdolna arról, mi motiválja őket. Dőryék már 5 alkalommal vettek részt az EnergiaKözösségekben: van, hogy klíma-koordinátorként, de előfordul, hogy csak a háttérből támogatják a koordinátor munkáját.

István és Magdolna Szentendréről költöztek a nyugati határszélen fekvő kistelepülésre, Egyházasfaluba. Már a szentendrei években is foglalkoztak fiatalok környezeti nevelésével, bár az is előfordult, hogy le akarták beszélni őket erről. „Volt, aki azt mondta, teljesen feleslegesen buzdítjuk környezetvédelemre a szentendrei gyerekeket, 23 évesen úgyis terepjárót kapnak a szüleiktől. Szerintem a nevelésnek, az információátadásnak nagyon fontos szerepe van a fiatalok életében, ezért is szervezünk nyaranta ökotáborokat, ahol a vidéki fenntartható életmóddal ismerkedhetnek meg az érdeklődők." – meséli Magdolna.

Egyházasfaluban már 15-20 családot bevontak a programba, idén először pedig saját családtagjaikból szerveztek közösséget. Ahogy Piroskáék, úgy Magdolna és István is tudott még mindig megtakarítani a saját korábbi eredményeikhez képest, hiszen, mint István fogalmaz, „a kevésnek is van fele”.

Azt mondják, az eredményes részvétel kulcsa, hogy minden közösségben kell legyen legalább egy olyan elszánt család, mint az övék, akik motiválják a többieket, nem hagyják lankadni a lelkesedést. Ha kell, István biciklivel végigmegy a faluban leolvasni az órákat és megnézni, hol lehetne még megtakarítani, mik azok az eszközök, amiket legalább időszakosan ki lehet kapcsolni. A közösség egyik családja például azzal ért el jelentős megtakarítást, hogy a téli hónapokra kihúzták a mélyhűtőt.

Fülöp Eszter szintén négyszeres klíma-koordinátor. Korábbi lakhelyén, Pécelen a környékbeli kisgyermekes családokból szervezett közösséget. Az első évük olyan sikeres és motiváló volt, vagy ahogy Eszter fogalmaz, „jó buli”, hogy utána még háromszor vágtak bele, kisebb cserélődések mellett nagyjából ugyanaz a pár család.

Bár az ő arányosított megtakarításuk is megcsappant a negyedik évre, az mindvégig fontos motiváló tényező volt a családoknak, hogy a legelső év sikeres megtakarítását túlszárnyalják. Eszter elmondta, hogy a sikeres részvételnek az volt a titka részükről, hogy közel laktak egymáshoz, baráti kapcsolatot ápoltak, illetve azonos élethelyzetben is voltak. Így zökkenőmentesen meg tudták szervezni a találkozókat, ahol jól tudták egymást motiválni, tippeket cserélni, átbeszélni a nehézségeket. „Meg tudtuk mutatni egymásnak, hogy pici gyerekek mellett is lehetséges lejjebb tekerni a termosztátot vagy kevesebb áramot fogyasztani” – meséli.

Bár azóta Eszterék elköltöztek, a közösség tagjaival azóta is tartják a kapcsolatot. Az energiatakarékos praktikák mindannyiuk életébe beépültek, sőt, már a gyerekek is odafigyelnek a takarékosságra.

Ősszel folytatódik az EnergiaKözösségek program, ismét várják klíma-koordinátorok, illetve közösségek jelentkezését. Ez tehát egy újabb lehetőség a bajnok koordinátoroknak, de újoncok is bátran jelentkezhetnek, a program ugyanis magában foglal két koordinátor-képzést is, ahol a lelkes jelentkezők mindent megtudhatnak az otthoni energiacsökkentésről, illetve a közösség tagjainak motiválásáról is. Aztán az is lehet, hogy sok éven át tartó szokás lesz belőle…

Írta: Mihály Edina, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. májusi (113.) számában

Képek forrása: GreenDependent©

Munkánk során gyakran ütközünk abba az érvbe, hogy nincs sok értelme a háztartásoknak takarékoskodni az energiával, hiszen a nagyfogyasztóknak, az iparnak és a mezőgazdaságnak kellene visszavennie a felhasználásból. Azt is sokan gondolják, hogy az otthoni energiamegtakarítás lehetetlen költséges beruházások nélkül. Az Energia Élő Labor kutatásában részt vevő 41 gödöllői háztartás tagjai rácáfoltak ezekre a tévhitekre.

Valójában, ha szektorok szerint nézzük az összes energiafogyasztás megoszlását, a háztartásoké a legnagyobb szelet a tortából, mintegy 30 százalék, így igen jelentős megtakarításra lehetnek képesek a hétköznapi emberek is.

Valamint, ahogy ezt az ENERGISE Energia Élő Labor kutatás is bizonyította, beruházások nélkül, pusztán a viselkedés megváltoztatásával, berögzült szokások feladásával is jelentős megtakarítás érhető el.

Az ENERGISE egy 8 európai országban párhuzamosan futó innovatív kutatási projekt, melynek célja az energiafogyasztással kapcsolatos társadalmi és kulturális hatások jobb megértése. Magyarországon Gödöllőn zajlott a kutatás, amelyben 41 háztartás vett részt; őket a kutatók a fűtéssel és a mosással kapcsolatos kihívások elé állították, hogy megnézzék, hogyan reagálnak a családok az „egyensúlyi helyzetükből” és komfortzónájukból kibillentve. Külön öröm számunkra, hogy a magyar kutatási projektben egyáltalán nem volt lemorzsolódás a résztvevők között, valamint az is, hogy a felkövető kérdőívből kiderült, a háztartások a kutatási periódus lezárását követően is megtartották, sőt, fejlesztették is a kihívások alatt megtanult jó gyakorlataikat, a megtakarításuk azóta is töretlen.

Május 21-én közülük ketten, Kecskés Judit és Varga Zsuzsa részt vettek a Gödöllői klíma-klub Zöld életmód beszélgetéssorozatának aktuális eseményén, hogy a hallgatósággal megosszák energiacsökkentő praktikáikat. Rögtön a beszélgetés elején egy újabb tévhitet is cáfoltak: Judit és Zsuzsa is hosszú évek óta elkötelezettek a környezetvédelem mellett, mindkettejük munkája is kapcsolódik ehhez, és korábban is sokat tettek a környezettudatos életvitel érdekében. Mégis, egyetértettek abban, hogy mindig lehet fejlődni, kis odafigyeléssel egy már zölden működő háztartás is sokat meg tud takarítani.

Kiemelték a közösségek szerepét, a tudásátadás fontosságát is a zöld szemlélet terjesztésében. Judit és családja a kutatás csoportos részében vett részt, vagyis egy résztvevői fókuszcsoporttal időről időre összejöttek átbeszélni a kihívásokat, lelkesíteni egymást, ami számára sokat jelentett, és sokat tanultak egymástól is. Zsuzsa, aki bár a kutatás egyéni részében vett részt, meggyőzte a szomszédját is, hogy érdemes betartani a kihívás mosási részét. A közönség is bekapcsolódott a beszélgetésbe, többen kiemelték a kritikus tömeg szerepét, amit elérve már gyorsan terjed a zöld szemléletmód a társadalomban.

A kutatás egyik kihívása az volt, hogy a résztvevő családok csökkentsék 18 fokra a benti nappali hőmérsékletet, vagy ha azt nem vállalják, határozzanak meg egy egyéni csökkentési célt. Zsuzsáéknál és Juditéknál is ütköztek a törekvések némi családi ellenállásba, de mind a két háztartásnál sikerült kisebb-nagyobb mértékben csökkenteni a hőmérsékletet. Fűtés helyett vastag, réteges öltözködéssel, meleg italokkal, mozgással melegítették át magukat.

A mosási kihívás pedig azt a feladatot adta a családoknak, hogy a mosásaik számát csökkentsék az addigi felére. Számos trükk került elő itt is: a ruhák szellőztetése, a teljes ruha helyett csak a folt tisztítása, a színek szerinti mosás jelentős lazulása. Zsuzsa felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a mosógép magától is dolgozik, a pakolással, szelektálással, teregetéssel, hajtogatással jelentős idő, számítása szerint mosásonként kb. 1 óra megy el, így a mosási kihívás teljesítése nem csak pénzt és vizet, energiát spórol, hanem heti több órányi szabadidőt is eredményez.

Írta: Mihály Edina, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. májusi (113.) számában

További információk az Energia Élő Labor eredményeiről ITT találhatók.

Diagramok forrása: ENERGISE Energia Élő Labor kutatás, Vadovics Edina

Fotó: Mihály Edina

Napjainkban a klímaváltozás miatt egyre súlyosabb kihívásokkal kell szembenéznünk. Bár vannak elfogadott klímavédelmi és fenntartható energetikai célok, a jelenlegi változások túl lassúak és kisléptékűek ahhoz, hogy az energiarendszer belátható időn belül fenntarthatóvá váljon. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az energetikai célok elérését jelentősen befolyásolják végső energiafogyasztási szokásaink és a szokásokat befolyásoló tényezők összetett rendszere.

Mivel a végső energiafogyasztás harmadáért felelősek, a háztartások fontos szerepet játszanak az energiarendszer átalakításában, ezért ideje, hogy megkérdőjelezzük az otthoni energiahasználattal kapcsolatos normáinkat és szokásainkat.

Az EU Horizont 2020 támogatásával megvalósuló ENERGISE projekt, melynek magyar partnere a gödöllői GreenDependent Intézet, az energiafogyasztással kapcsolatos társadalmi és kulturális hatások mélyebb szintű megértését kívánja elérni. A projekt keretében nyolc országban több mint 300 háztartás vett részt a 2018. szeptember-december között megvalósult Energia Élő Laborokban. Magyarországot Gödöllő városa képviselte, itt 41 család vett részt a programban. A háztartások 2018 nyarán jelentkezhettek, és a kísérletbe végül a megadott kutatói szempontoknak megfelelő háztartások kerültek be. A résztvevők két fő kihívást vállaltak:

• a mosási kihívást, melyben a heti mosások felére  csökkentését; valamint
• a fűtési kihívást, melyben a beltéri hőmérséklet 18 °C-ra történő mérséklését kísérelték meg.

​A kihívások azt a célt szolgálták, hogy “megzavarják” a háztartások mindennapos mosási és fűtési szokásait. Ezáltal a kutatói csapat és maguk a résztvevők is jobban megérthetik a mindennapi energiahasználathoz kötődő társadalmi normák, készségek, kompetenciák, valamint anyagi és infrastrukturális tényezők szerepét.

A kihívások teljesítésében sokféle módszer és eszköz segítette az Energia Élő Labor résztvevőket. A mosási kihívással kapcsolatban például egy fogyasztásmérő segítségével mosási naplót vezettek minden mosásukat rögzítve, mosási kihívás csomagot kaptak benne a mosások elkerülését segítő hasznos eszközökkel (kötény, folttisztító, fogas, ruhakefe stb.), és természetesen energiatakarékos mosási tippekkel.

Ezen kívül a társadalmi normákat, készségeket és anyagi infrastruktúrákat feltérképező interjúk és fókuszcsoportos találkozók, valamint a heti kérdőívek segítségével lehetőség nyílt rá, hogy a résztvevő háztartások visszajelzést kaphassanak az egész folyamatról.Az Energia Élő Labor 2018. decemberben ért véget, de a résztvevők mérőóráikat még további 3 hónapon keresztül is leolvasták, amelynek végén egy kérdőívet is kitöltöttek, hogy a kutatók az új szokások beépüléséről is képet kapjanak.

A főbb magyar eredményeket a GreenDependent Intézet a múlt hétvégén rendezett közösségi Energia Élő Labor záró rendezvényen tette közzé.

A rendezvényen a városvezetés nevében Pelyhe József alpolgármester köszöntötte a résztvevőket, és köszönte meg nemzetközi szinten is említésre méltó elkötelezettségüket a program iránt. Az alpolgármester úr kiemelte azt is, hogy a lakosság erőfeszítései mellett érdemes megemlíteni az önkormányzat energiahatékonyság terén tett lépéseit, például a hatékony közvilágítás kialakítását.

A köszöntőt követte az Energia Élő Laborban részt vett 41 háztartás eredményeinek ismertetése. A legfontosabb kiemelni azt, hogy mind a mosás, mind a fűtés területén nagyon sok változás történt:

• változtak a szokások, napi rutinok (pl. a hordás hossza helyett - ami nem feltétlen jelent koszos ruhát -, inkább a kellemetlen szag vagy foltok miatt mostak a résztvevők);
• változtak az elvárások (pl. az Élő Labor előtt ideálisnak tartott beltéri, nappali hőmérséklet 22-23 °C-ról 20-21 °C-ra csökkent);
• változott az, ahogy a mosógépet és fűtésrendszert használták a résztvevők: pl. a fogyasztásmérő segítségével a résztvevők kiderítették, melyek náluk a legtakarékosabb programok, és ezután ezeket használták;
• csökkent a mosások száma, hőmérséklete, és a legtöbb helyen a beltéri hőmérséklet is;
• végül csökkent a mosásra és fűtésre fordított energia mennyisége, és így a klímaváltozás szempontjából káros üvegházhatású gázok kibocsátása.

Jó hír, hogy több résztvevőnek is sikerült mosásainak számát 50%-kal csökkentenie, sőt, olyanok is voltak, akiknél a belső nappali átlaghőmérséklet 19,5 °C alá csökkent.

Előző évi fogyasztásukhoz képest az Élő Labor résztvevői az Élő Labor végéig átlagosan 10 %-kal csökkentették összes energiafogyasztásukat. Ám a változás és fogyasztás-csökkentés a program végével nem állt meg: a 3 hónappal később kitöltött kérdőívek és a folyamatos mérőóra-leolvasás tanulságai szerint tovább folytatódott, és az átlagos megtakarítás 15%-ra emelkedett.

Napi szokásinkat tehát képesek vagyunk megváltoztatni, és így, beruházás nélkül is jelentős energia-megtakarítást tudunk elérni. Ezt az Élő Labor résztvevők a rendezvényen megünnepelték, a program szemléletének megfelelően klímabarát (helyi, szezonális, kevés húst tartalmazó, lehetőség szerint bio és fairtrade) ételekkel, zenével és tánccal, és az Élő Labor események karbon-lábnyomát semlegesítendő 160 őshonos gyümölcsfa ültetésével .

Az összefoglalót írta: Vadovics Edina, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. áprilisi (112.) számában.

További információk:

Ha többet szeretne megtudni a Magyarországon megvalósult Élő Laborokról, látogasson el a magyar nyelvű ENERGISE oldalra: http://energise.hu/node/90

Képes beszámoló a záró rendezvényről, részletes előadással az eredményekről: http://www.energise.hu

Képek forrása: GreenDependent ©