Kislábnyomos hírek

Az idei év egyik, ha nem a legfontosabb sport- (és sokak számára társasági) eseménye a labdarúgó-világbajnokság volt. Mint minden tömegrendezvény, ez is hatalmas környezetterheléssel járt, minden jó szándékú törekvés ellenére is.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) előzetes számításai szerint a 2018. évi oroszországi labdarúgó-világbajnokság megrendezése összességében mintegy 2,17 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű üvegházhatású gáz kibocsátásával járt. 


Június közepén a megújuló energiaforrásokra, köztük az önfogyasztásra és a bioüzemanyagokra vonatkozó új célokban egyezett meg az Európai Parlament és az Európai Tanács. Ennek értelmében az Európai Unió teljes végső energiafogyasztásának a 32%-a megújuló energiaforrásokból kell, hogy származzon 2030-ra.

Megújuló Energia Irányelv felülvizsgálatának keretében létrejött megállapodás szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell annak jogát, hogy az EU-s fogyasztók „önfogyasztóvá” (azaz önellátóvá) váljanak.  


A világ tudósainak jelentős része évek óta kongatja a vészharangot: a klímaváltozás a biodiverzitást és a mezőgazdaságot, ezen keresztül pedig az élelmiszerbiztonságot és az emberek egészségét egyaránt veszélyezteti.


Egy friss kutatás szerint az idegenforgalom világszinten az üvegházhatású gázok nyolc százalékának kibocsátásáért felelős. Ez azt jelenti, hogy a turizmusnak az építőiparnál is nagyobb szerepe van a globális felmelegedésben.


Megfelelő szigeteléssel a családi házaknak nem csak a rezsije csökkenthető: értékük akár 6 millió forinttal is magasabb lehet.

A Knauf Insulation és az Otthontérkép által készített, 25 ezer hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatás megállapítása szerint a hirdetési piacon évről évre nő a szigetelt ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett családi ház 17%-a, addig 2018 tavaszára már 21%-a volt szigetelt – azaz, mára már minden ötödik eladó ház ilyen.


A súlyos légszennyezettség miatt per indul az Európai Bíróságon Magyarország kormánya ellen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb eredményei szerint világszerte 7 millió ember hal meg a légszennyezettség miatt évente. A fejlődő országok mellett hazánk is a világ legszennyezettebb levegőjű országai közé tartozik: évente több mint tízezer magyar hal meg idő előtt a rossz levegőre visszavezethető okok miatt.


Az emberiség ötöde – világszerte mintegy 1,3 milliárd ember ma sem fér rendszeresen villamos energiához. Eigg, egy kicsiny skót sziget jó példája annak, hogyan biztosíthatja egy közösség elektromos áram szükségletét a nemzeti hálózattól függetlenül, közösségi alapokon, szinte kizárólag megújuló energiaforrásokra támaszkodva.


A széndioxid-kibocsátás világszintű csökkentése nem pusztán a globális felmelegedés jobban ismert hatásainak – így a sarkvidéki tengeri jég olvadásának vagy a tengerszint emelkedésének – mérséklését szolgálja. A tét nagy: több mint 150 millió ember élete is megmenthető lenne.


A belga kormány 2018 március végén elfogadott új energetikai csomagjának részeként a jövőben sokkal nagyobb szerepet szán a megújuló energiaforrásoknak. Sőt, az ország mindkét atomerőművét leállítja 2025-ig.


Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója a Vasárnapi Híreknek adott interjúban beszélt a paksi beruházás gazdasági problémáiról.

Az interjúban a szakember leszögezi: más épülő atomerőművek példái alapján a 12,5 milliárd eurós (mintegy 3750 milliárd forintos) tervezett költség a beruházás végére minimum 2-3 milliárd euróval (a jelenlegi árfolyamon mintegy 660-990 milliárd forinttal) lesz magasabb.