Kis lábnyom és nagy boldogság

Egyre több egyén, közösség, ország, kutató, tudós, vezető és nemzetközi szervezet gondolja úgy, hogy gazdasági és társadalmi döntéseink alapjául nem jó mérőszámokat használunk, ha célunk, hogy boldogabbak és elégedettebbek legyünk, egészséges közösségekben, a mainál egyenlőbb társadalomban éljünk, és ne tegyük tönkre az ezek fenntartásához szükséges természeti erőforrásokat sem.

Bizonyos gazdasági szint felett a jóllétet már nem a növekvő vagyon, hanem a fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság, a szociális kapcsolatok és a szabadidő minőségi eltöltése jelenti. Tim Kasser amerikai pszichológus kutatásai szerint személyes boldogságunk és jólétünk növelése teljes mértékben összeegyeztethető a környezetbarát – kislábnyomos – életmóddal, azaz a kislábnyomos életmód segíthet abban, hogy boldogabbak legyünk. Ahogy kutatásokból már azt is régóta tudjuk, hogy az együttműködés és a társadalmi támogatás alapvetően meghatározzák a boldogságszintünket.
 
Milyen mérőszámok foglalják magukba a fenti szempontokat, és segíthetnek a fenntartható jövőért és a klímaválság hatásainak mérsékléséért tett társadalmi és globális erőfeszítéseket a megfelelő mederbe terelni? Milyen kezdeményezések, jó példák adhatnak bátorítást az egyének szintjén a változásra?
 
Mérőszámok
 
Bruttó Nemzeti Boldogság
 
Bhután 1971 óta visszautasítja, hogy kizárólag a GDP-t használja a fejlődés mérésére. A GDP mellett és helyett a fejlődés új megközelítésmódját és indikátorát alakították ki: a jólétet a bruttó nemzeti boldogság (gross national happiness vagy GNH) formálisan lefektetett alapelvei szerint mérik.
 
Az elképzelés, hogy a jól-lét fontosabb, mint az anyagi növekedés, három évtizeden át furcsa különlegességnek számított a világban. Aztán ahogy erősödtek a pénzügyi rendszerekkel kapcsolatos problémák, fokozódott a környezet pusztítása, és egyre nőtt a különbség a gazdagok és szegények között, a kis buddhista állam példája egyre több vezető, közösség és kutató érdeklődését keltette fel.
 
2012-ben, miután 68 ország csatlakozott hozzá, az ENSZ elfogadta Bhután felhívását egy átfogóbb, holisztikusabb fejlődési modell kialakítására.
 
Az ENSZ 2012 óta adja ki évente a Világboldogsági Jelentést (World Happiness Report), amely az állampolgárok általános közérzete alapján rangsorolja a világ országait.
 
Az emberek boldogságának felmérésében a következő szempontokat veszik figyelembe az egyes országoknál:
  • az anyagi jólét az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) alapján;
  • az egyének mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek (szociális ellátás);
  • a születéskor várható élettartam hossza;
  • az egyének mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben;
  • az egyének mennyire nagylelkűek;
  • a korrupció mértéke a társadalomban.

2021-ben Magyarország a 2019-es 62. és 2020-as 53. hely után 2021-ben továbbra is az 53.

A 2020-as jelentésben található „Városok és boldogság” (Cities and Happiness) globális rangsorban Budapest a 103. helyen van.

Boldog Bolygó Index

A bruttó nemzeti boldogság mellett az angliai New Economics Foundation (Új Közgazdaságtan Alapítvány) kidolgozta a Boldog Bolygó Indexet (Happy Planet Index vagy HPI), szintén annak érdekében, hogy a GDP-nél hitelesebb mutatószámmal legyen mérhető a fejlődés. Az Alapítvány többször jelentette már meg ezzel kapcsolatos, országokat összehasonlító jelentését.

Egy reprezentatív felmérés elvégzése után az angol statisztikai hivatal (ONS) 2012-ben és 2014-ben készített egy Egyesült Királyságra vonatkozó boldogság és jóllét interaktív térképet, amely segítségével a britek megnézhetik, hol laknak országukban boldogabb, és kevésbé boldog emberek.

Ugyanez a térkép Magyarországra is elkészült 2019-ben:

Mi az az öt pozitív dolog - a New Economics Foundation felmérése alapján - amivel növelhetjük a boldogságot az életünkben, és nem tesszük vele tönkre a Földet?

  • Kapcsolódj… más emberekkel, barátokkal, családtagokkal, a közösséged tagjaival. Építsd ezeket a kapcsolatokat.
  • Légy aktív… élj aktív életet, mozogj, sportolj, legyél sokat szabad levegőn.
  • Vedd észre a világot magad körül… mennyire figyelsz az évszakok változására, a körülötted lévő emberekre? Értékeld a természetet, a környezetedet!
  • Tanulj folyamatosan… fedezz fel új dolgokat, és új érdeklődési területeket.
  • Adj… adakozz, segíts valakinek vagy mondj köszönetet. 

Közösségi kezdeményezések

Találunk számos olyan közösségi kezdeményezést is, amelyekben a résztvevők pont a materiális szemlélet és rendszerfüggőség elől, és a természetközeliség, egyszerűség irányába menekülve kezdtek fenntarthatóbb, önellátásra törekvő életet: ld. az önfenntartásra törekvő élő- és ökofalvakat (Magyar Élőfalu Hálózat), a világ szinte minden szögletében és itthon is megtalálható ún. átalakuló közösségeket vagy a különböző energiaközösségeket.

Egyéni példák

Egyéni, családi szinten is egyre többen választják az önkéntes egyszerűség útját, döntenek különböző okok miatt öko-lábnyomuk csökkentése mellett, vagy kezdenek el pénz nélkül élni. A valóságshow-k egyelőre még nem róluk szólnak, de ha kicsit nyitottak vagyunk, sok jó példát és inspiráló megoldást találunk vidéken új életet kezdőkről; gyermekeiket jurtában, a természetben nevelő családokról; kihalóban lévő falvakat újjáélesztő városi gyüttmentekről


 

Vannak extrémebb példák is, például Heidemarie Schwermeré, aki 1996-tól haláláig, 21 évig élt pénz nélkül Németországban. Kisfilm a történetéről ITT.

 

 

 

Önkéntes egyszerűség - egy a kislábnyomos életfilozófiák közül

Az önkéntes egyszerűség (vagy tudatosan egyszerű életmód) legfőbb jellemzője, hogy csak annyit fogyasztunk, amennyi életünk fenntartásához szükséges. Azok, akik ezt az életmódot választják, különböző személyes okok miatt teszik ezt:

  • mert növelni szeretnék a családjukkal, barátaikkal, szeretteikkel eltöltött ún. “minőségi” időt;
  • hogy csökkentsék öko-lábnyomukat;
  • hogy tegyenek a világban létező egyenlőtlenség ellen;
  • hogy stressz-mentesebb életet tudjanak élni;
  • hogy egészségesebben éljenek;
  • mert vallásuk, politikai és/vagy személyes meggyőződésük erre ösztönzi őket...

Az egyszerű életmódot választók tipikusan arra törekednek, hogy megszabaduljanak és megtisztítsák életüket a materialista, fogyasztói társadalom elvárásaitól. Fontosabb számukra a személyes függetlenség (és sok esetben a közösségépítés), mint az anyagi növekedés, amely meggyőződésük szerint gyakran akadályozza személyi fejlődésünket és elégedetlenné tesz minket.

Fontos, hogy az önkéntes egyszerűség nem aszkétizmust, vagy szegénységet jelent, hanem tudatos, aktív döntést arról, hogy mi és mennyi „elegendő” számunkra. Ennek megfelelően az életmód követői nagyon sokféle megoldást választanak életük egyszerűbbé tételéhez – ami közös bennük, hogy kevesebb anyagi fogyasztásra és magasabb életminőségre törekszenek:

  • elhatározás, hogy kevesebbet dolgoznak, és így kevesebb bevételük (de több idejük!) lesz;
  • kevésbé jól fizető, de nagyobb személyes elégedettséget jelentő munkát, hivatást választanak;
  • úgy döntenek, hogy kisebb otthonba és/vagy vidékre költöznek;
  • elkezdenek kertészkedni, földet művelni;
  • áttérnek az autó-mentes életmódra;
  • több önkéntes munkát és tevékenységet vállalnak, aktívabbá válnak közösségükben;
  • tudatosan törekednek arra, hogy csökkentsék fogyasztásukat, újrahasználjanak és megjavítsák az elromlott dolgaikat ahelyett, hogy újakat vásárolnának.

 

A tudatosan egyszerű életmódnak ismert követői voltak és vannak: például Epikurosz, Assziszi Szt. Ferenc, Leo Tolstoy, Rabindranath Tagore, Albert Sweitzer, Gandhi, Henry David Thoreau, és E.F. Schumacher.

Elgondolkodtató, hogy különböző felmérések szerint egyre többen választják a tudatosan egyszerűbb életmódot: Ausztráliában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a lakosság kb. 25%-a egyszerűsíti életmódját.

 

További olvasnivaló az önkéntes egyszerűségről:

Virágzik az önkéntes egyszerűség mozgalom

 

Olvasnivalók:

A fenntarthatóság boldoggá tesz, és mérhető is

A boldogság is fertőző

Nic Marks (New Economic Foundation) TEDGlobal előadása a Boldog Bolygó Indexről (magyar felirattal)

Többet kellene osztoznunk?

Élőfalvak, ahol a saját bőrén érezheti az ember a természet luxusát

 

Könyvek a témában:

A kicsi szép - Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról

Ernst F. Schumacher korszakalkotó műve először 1973-ban jelent meg (1991-ben magyarul), és új színt vitt a közgazdaságtanba az etikai és ökológiai megfontolások előtérbe helyezésével, valamint a neoklasszikus közgazdaságtan elméleteinek éles kritikájával. Az esszé-sorozat a nyugati értelemben vett alternatív, azaz ökológiai és humán személetű közgazdaságtan bibliájává vált.

Az anyagiasság súlyos ára - Könyvében Tim Kasser kimutatja, hogy csak a humánus, emberiességen alapuló értékek jelölhetik ki a tartós megelégedettség útját. Ha az emberek már a szegénységi küszöb felett élnek, a gazdagságuk növekedése vagy csak kicsit, vagy egyáltalán nem befolyásolja a boldogságérzetüket vagy jól-létüket. Hiába keresnek többet, és hiába növekednek az anyagi javaik, nem válnak elégedettebbé az életükkel, és nem lesznek ezektől lelkileg egészségesebbek.

 

 

Forrás: Kislábnyom hírlevél 49. száma

Képek forrása: www.demotivalo.net, https://www.bhutan.traveltinyhouseelistings.com, www.nobelprize.org, calcuttaherald.wordpress.com, www.worstedwitch.com , https://bcsdh.hu, https://nlc.hu