Kislábnyomos életmód

Sok hír szól mostanában arról, hogy nagyon sürgető lenne tenni azért, hogy a klímaváltozást és hatásait mérsékeljük. És nem is "csak" a klímaváltozás jelent óriási kihívást, számos más környezeti és szociális probléma veszélyezteti nem a Föld, hanem a mi fennmaradásunkat.

Elhisszük? Elfogadjuk? Felemeljük a hangunkat? Változtatunk?


Ezév áprilisában több, mint 1000 tüntetőt tartóztattak le Londonban a Kihalás Lázadás egy hétig tartó megmozdulásain: a hónap közepén a résztvevők forgalmas csomópontokat foglaltak el és erőszakmentes eszközökkel akadályozták a forgalmat. Kilencen mesélnek arról, hogy meddig hajlandóak elmenni a mai, számunkra egészséges ökosztisztémák megőrzése érdekében.


Európában és azon túl az utcák a ‘Rendszerváltozást, ne klímaváltozást!’ mottót visszhangozzák. Amikor Greta Thunberg környezetvédelmi aktivista az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel találkozott, azt ajánlotta neki, hogy kezdeményezzen dialógust a szakértőkkel. De mit kéne a szakértőknek mondania?


A diákok klímasztrájkjáról, tüntetéseiről és egyéb klímatüntetésekről szóló híreket és beszámolókat olvasva és képeket nézegetve felmerül az a kényelmetlen kérdés, hogy vajon mi Magyarországon miért nem vagyunk több tízezren a hasonló megmozdulásokon?

Míg  sok helyen több tízezres tömeg vonul az utcára és követeli kormányától a hatékonyabb klíma-cselekvést, és teszi ezt többször, több helyen rendszeresen, és például az Egyesült Királyságban jelenleg több hetes polgári engedetlenséget indítottak a hatékony klíma-cselekvés kikényszerítése céljából, addig nálunk a heti tüntetéseken alig van pár tíz lelkes és aggódó fiatalabb-idősebb, a március 15-i nagyobb, globálisan meghirdetett akción pedig pár száz…


Ezév márciusában diákok százezrei tüntettek kormányaik klímaváltozással szemben tanúsított tétlensége ellen - és tüntetnek azóta is folyamatosan, minden héten (ld. kapcsolódó cikkünket). De nem csak ők igyekeznek végre tenni valamit. A The Guardian angol lap 10 brit aktivistát kérdezett…


Sokszor az emberek igyekeznek környezettudatosan élni, de az összképet nem látják. Persze, számít, hogy kevesebb csomagolóanyagot használjunk, de ha autóval elmegyünk a környezetbarát mosószerért a bioboltba, annak sok értelme nincs. Ha fenntartható, ökoetikus életmódra vágyna, azt pont így kell csinálni.


2016-ban a Nemnövekedés konferencián a GreenDependent csapata szerint az egyik leginspirálóbb előadó Ashish Kothari, indiai kutató, aktivista és tanár volt. Az alábbi gondolatok az ő "tollából" származnak.


Bosch egyik legismertebb alkotása a Gyönyörök kertje c. triptichon, amit sokan csodálunk. A "hagyományos" értelmezés szerint a paradicsomot, a földi gyönyöröket és a pokol kínjait ábrázolja. DiCaprio Özönvíz előtt c. klímaváltozásról szóló dokumentumfilmjében azonban új értelmezést ad a műnek, amely a film keretét adja.


"... nagyanyáink áldásával megtanuljuk, hogy elengedjük a dolgokat, hogy lelassuljunk és a lombjukat lehullajtott fákkal aludjunk. Megtanulunk úgy létezni, hogy ne akarjunk többet a szükségesnél..."


Egy észak-karolinai fiatalember, Dan, néhány évvel ezelőtt nekifogott annak, hogy az újonnan vásárolt házuk mögötti, szeméttel borított, elhanyagolt területet kertté varázsolja. Az erdőkert jellegű, mára gyümölcsöző városi oázissá fejlődött kert történetét Dan Youtube videókban mutatja be saját Plant Abundance (~Növénybőség) nevű csatornáján.

A valóban figyelemre méltó kert kialakítása egyszerű alapelveken nyugszik: