Kislábnyomos tippek

Az utazásban többek között az a jó, hogy világot látunk – és az a kevésbé jó, hogy a felfedezni kívánt nagyvilágban többféle környezeti problémát okozunk azzal, hogy útra kelünk. Széndioxid-kibocsátás, az állatvilág kizsákmányolása, vízpazarlás, hulladéktermelés – csak egy pár a sok problémából, amihez akarva-akaratlan hozzájárulunk, ha utazunk. Az alábbiakban kilenc olyan tippet olvashatunk, amely a legtöbb gondot okozó hibák elkerülését és utazásaink zöldítését segíti.


Aggódunk a klímaváltozás miatt? Ideje mindannyiunknak életmódot váltani! A közlekedés, háztartás, étkezés a legfőbb területek, ahol jelentős mennyiségű energiát, és kibocsátást tudunk megspórolni.

Nem lehet eleget ismételni, összeszedtük a legfontosabb átgondolnivalókat.


Ahogy évtizedekkel ezelőtt a konyhakertek, úgy napjainkban a pázsit szinte elengedhetetlen része a kisebb-nagyobb kerteknek. Büszkék vagyunk rájuk, kertünk ékességének és környezettudatosságunk bizonyítékának is tartjuk fűvel borított területeinket? De vajon így is van ez? A kérdésre a választ jó alaposan át kell gondolnunk. A válasz pedig elsősorban a kezelés minőségétől függ. A gyepterületek élővilága, mind lágyszárú, mind elsősorban ízeltlábú fajainak változatossága elsősorban a fűnyíráson múlik.


Ahányszor csak arról beszélünk, hogy a helyi élelmiszer vásárlásával erőforrást takarítunk meg, megszólalnak az egyet-nem-értők. Végül is, az új-zélandi Lincoln Egyetem kutatói bizonyították, hogy az Egyesült Királyságba szállított új-zélandi báránynak a karbon-lábnyoma mindössze 688 kg/tonna, addig a helyben nevelt bárány lábnyoma 2.849 kg/tonna. (Új-Zélandon például kétségkívül sokkal kevesebb műtrágyát használnak...) Aztán ott van a kaliforniai eper, amiről kiderült, hogy sokkal hatékonyabb Kaliforniában termelni, mint helyben (azaz Angliában), mert így intenzívebben, és az üzemanyag, tőke, gépek és egyéb erőforrások szempontjából sokkal hatékonyabban lehet termeszteni.


 

A következő egyszerű tippekkel vizet és energiát takaríthatunk meg, és csökkenthetjük a környezetbe kerülő káros anyagok mennyiségét is.


Tudjuk, látjuk, mennyire abszurd tud lenni a városi létben elkényelmesedett ember: mozgólépcsőn és liften utazik lépcsőzés helyett, aztán siet az edzőterembe ledolgozni az ebédet a futógépen... (kényelem-függőségről cikkünket ld. ITT) Mennyivel hasznosabb lenne, ha az ebédnekvaló előállításával letudnánk az edzést is = mindennap kertészkednénk egy kiadósat! :) A kerti munkának ugyanis nem csak gyümölcse, de számos élettani előnye is van.


A kanadai újságíró, Katherine Martinko házában nincs TV, nincs tablet, csak két jelszóval ellátott okostelefon a szülőknek (játékok nélkül), és egy számítógép az anyuka munkájához, amit a gyerekek nem használhatnak. Azaz úgy nőnek fel, hogy otthon nincs képernyő, ami elvenné az idejüket és figyelmüket… a játékról :-)


Akár kedveljük a Valentin-napozást, akár nem, zölden gondolkodóként ünnepelhetjük Bálint-napon a minket feltétel nélkül szerető és tápláló Természetet is :) Például azzal, hogy nem vásárolunk felesleges ajándékot, csomagolást, üdvözlőlapot, virágot!

Ha azonban mindenáron szeretnénk valamivel meglepni párunkat/szeretteinket, íme, néhány szempont, amit érdemes megfontolni!


Ezekben a hetekben minden óvodás és kisiskolás gyerek izgatottan készülődik a farsangi mulatságra, tervezgetve, hogy minek öltözzön. Ez bizony farsangi jelmezek tízezreit jelenti minden évben, és nem egyet közülük összesen csak egy napra vesznek fel. Ha pár dologra odafigyelünk, akkor a farsangi készülődés kisebb ökológiai teher mellett is ugyanakkora örömet fog okozni.


Milyen környezetkímélő eszközök és módszerek lehetnek a segítségünkre, melyekkel kordában tarthatjuk a havat és jeget?