Vörös riasztás: a klímavállalások messze elmaradnak a Párizsi Megállapodásban kitűzött céloktól

A globális szén-dioxid-kibocsátás 2020-ban 7%-kal, azaz 2,6 milliárd tonnával csökkent a COVID-19 járvány következtében - derül ki egy új ENSZ elemzésből. Sőt, szintén a járvány eredményeként csökkent az emberiség ökológiai lábnyoma, ami a tavalyi évben 2019-hez képest három héttel későbbre tolta el az Ökológiai Túllövés Napját.

A 7%-os csökkenés ugyan közel van az Éghajlatváltozási Kormányözi Testület (IPCC) által meghatározott, a felmelegedési határértékek betartását segítő kibocsátáscsökkentés szintjéhez, de ahogy arról nemrég a The Guardian is beszámolt „ahhoz hogy megússzuk a legrosszabb forgatókönyveket a kibocsátásoknak a következő évtizedben úgy kéne folyamatosan csökkenniük, mintha kétévente lenne egy fenti csökkenést eredményező globális lezárás.” Sajnos azonban a Párizsi  Megállapodás óta eltelt 5 évben a globális klímavállalások messze elmaradnak ettől az elképzeléstől.

Az IPCC szerint 2010 és 2030 között a globális CO2-kibocsátást 45%-kal kéne csökkenteni ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a 1,5°C fokot (az iparosodás előtti korhoz képest), és 25%-os kibocsátáscsök-kentésre van minimum szükség ahhoz, hogy ne lepjük túl a 2°C fokos emelkedést.

És mindehhez nem csak a szén-dioxid, de egyéb kibocsátások csökkentése is elengedhetetlen.

Az éghajlatváltozás mérséklése érdekében a Párizsi Megállapodás valamennyi részes fele (=a megállapodást aláíró országok) köteles jelentős erőfeszítéseket kidolgozni és benyújtani, majd a tervezett csökkentéseket és cselekvési tervet ötévente megújítani. A csökkentési terveket az ún. nemzetileg meghatározott hozzájárulás (NDC, nationally determined contributions) dokumentuma tartalmazza, és erre épülnek a nemzeti mérséklési intézkedések is, amelyet az egyes országok a hozzájárulások célkitűzéseinek teljesüléséért vezetnek be.

Bár sok ország úgy véli, a kitűzött céljaik összhangban vannak a Párizsi Megállapodás céljaival, az ENSZ az IPCC jelentésére hivatkozva nem így látja a kérdést.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye titkársága által 2021. február 26-án kiadott új összefoglaló jelentés a 2020. december 31-i határidőig benyújtott 48 új és megújított nemzetileg meghatározott hozzájárulás együttes hatásait vizsgálja. Az országoknak 2020 végéig a korábbiaknál ambiciózusabb célokat kellett volna kitűzniük, de a jelentés szerint összességében elég halvány lelkesedést mutatnak a számok. Az új vállalások együttesen csak nagyjából 3%-kal növelnék a kibocsátáscsökkentés mértékét 2030-ig a 2015-ös szinthez képest. A megújított NDC-kben foglaltak szerint ezeknek az országoknak a teljes kibocsátása csak 0,3%-kal lenne kisebb a 2010-es, és 2,1%-kal alacsonyabb a 2017-es értéknél.

A jelentés szerint „bár az összefoglaló jelentésben a Párizsi Megállapodás részes feleinek csak 40%-a szerepel, a megállapodás alapján elvárt csökkentéshez képest a szóban forgó országok messze alulvállalták magukat.”

Az elvárásnak megfelelően majdnem mindenki 2030-ig vállalta az új célkitűzések megvalósítását, de voltak, akik 2025-öt adták meg célévnek, sőt, 2050-re is voltak vállalások. Bár mostanában többen belengették, hogy 2050-60-ig szeretnék elérni a karbonsemlegességet, azaz a nettó zéró kibocsátási célokat (ld. Japán, Dél-Korea, Kína), az NDC-k megújításának lényege pont az lenne, hogy az országok rövid távú, jelentős eredményeket hozó célokat határozzanak meg.

Ahogy John Kerry amerikai klímaügyi megbízott fogalmazott egy ENSZ biztonsági konferencián: „Ez egyszerűen nem elfogadható… hogy vannak országok, akik azt gondolják, hogy az ENSZ novemberi klímakonferenciáján (COP26) majd 30-40 évre szóló számokat és terveket adnak elő. Az számít, hogy mihez kezdünk a következő 10 évben.”

A világ legjelentősebb kibocsátóinak számító USA és Kína még mindig nem nyújtották be a saját NDC dokumentumaikat, de több gazdasági nagyhatalom, ld. India és Kanada is mélyen hallgat, Indonézia pedig nem kíván ambiciózusabb célokat kitűzni. Japán, Dél-Korea és Oroszország ugyan időben beadta az NDC-t, de a célkitűzéseiken nem változtattak, Brazília és Mexikó pedig még hátrébb is lépett az előző vállalásokhoz képest.

Talán némi reményre adhat okot, hogy az USA elnöke Joe Biden 2021. április 22-re nemzetközi klímaügyi csúcstalálkozót hívott össze, ahol a jelentősebb gazdasági hatalmak vezetőivel vitatják majd meg az egyre égetőbb klímavédelmi kéréseket.

A Climate Action Tracker független elemző oldal által készített legfrissebb NDC-térkép:

António Guterres, az ENSZ főtitkára:

„Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye titkárságának jelentése vörös riasztás a bolygó számára. Megmutatja, hogy a kormányok vállalásai a közelében sincsenek annak a szintnek, ami ahhoz kéne, hogy a 1,5°C fokos hőmérsékletemelkedésen belül maradjunk, és elérjük a Párizsi Megállapodás céljait.”

 

A fiatalok is aggódnak a gyenge vállalások miatt

Három év előkészítő munka után, komoly közösségi összefogás, és a Globális Jogi Cselekvési Hálózat (Global Legal Action Network) segítségével hat portugál fiatal 2020 őszén keresetet indított a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (ECHR) 33 ország ellen.A vád: az országok nem veszik komolyan a kibocsátáscsökkentést, nem tesznek meg minden tőlük telhetőt az éghajlati válság kezelésére, és ezzel sértik a fiatalok emberi jogait, és veszélyeztetik az emberiség jövőjét.


Catarina Mota, a hat fiatal egyike: „Aggódom a jövőm miatt. Azzal a tudattal élek, hogy az otthonom évről-évre egyre veszélyesebb hellyé válik. Milyen világban nőnek majd fel a gyerekeim? Minden nap rágódok ezen… A 2017-es portugál tüzek után rájöttünk, hogy változtatnunk kell és sürgősen meg kell fékeznünk a klímaváltozást.”


A 33 ország listáján azok az országok szerepelnek, amelyek az éghajlatpolitikai intézkedéseket nyomon követő elemzés (Climate Action Tracker) szerint a 1,5 °C fokos felmelegedési határértékkel nem összeegyeztethető pályát követnek. A strasbourg-i bíróságra most először került ilyen jellegű kereset, és a bíróság meglepően gyorsan lépett a sürgősnek nyilvánított kérdésben: november végén már arra kérte a 33 országot, hogy reagáljanak a fiatalok által benyújtott panaszra.

Az országok megpróbálták közösen elérni, hogy az ECHR visszavonja 2020. októberi határozatát, amely alapján az ügyet gyorsított eljárásban vizsgálnák annak fontossága és sürgető volta miatt, de nem jártak sikerrel, 2021 februárjában a bíróság elutasította a kérésüket. A kormányok azt is megpróbálták elérni, hogy a keresetet elfogadhatatlannak nyilvánítsák, de a bíróság ezt a kérést is elutasította, és a kormányok ellenkérelmének beterjesztési határidejét 2021. május 27-ig meghosszabbította.

 

Fordította és szerkesztette: Antal Orsolya, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2021. márciusi (120.) számában

 

 

További olvasnivalók:

Honnan tudjuk, hogy mik a felmelegedés határai? Az éghajlati rendszer érzékenységéről

 

A magyar klíma- és kibocsátáscsökkentési célokról:

A magasabb klímacél közérdek, támogassák az Európai Tanácsülésen! - üzenik szakmai szervezetek a kormánynak

A kormány klímacélja azt is jelentheti, hogy még 10 évig alig teszünk valamit

 

Forráshttps://below2c.org, https://www.climatechangenews.com

Képek forrása: 

https://www.rappler.com, https://climateactiontracker.org,

https://www.climatechangenews.com