Piszkos energia – a CNN fotó- és videóriportja a kobaltbányászat földi poklából

„A jövő energiamegoldásai nem tiporhatják az emberi jogokat.”

(Seema Joshi, Amnesty International)

 

A CNN fotó- és videóriportja a Kongói Demokratikus Köztársaságban tomboló kobaltláz kellős közepébe repít minket, ahol a fegyveres konfliktusok, a korrupció és a gyerekmunka is hétköznapi jelenség.

Az afrikai ország a világ kobalttermelésének kétharmadát adja, ennek egyötödét puszta kézzel bányásszák szűk, veszélyes járatokban férfiak, nők és gyerekek. A fém az újratölthető lítiumion-akkumulátorok fontos alkotórésze, és mint ilyen, a mobiltelefonoktól az elektromos autókig sokmindenben megtalálható.

A kobalt ára az elektronikai eszközök iránti kereslet növekedése miatt az elmúlt két évben négyszeresére nőtt – nem véletlen tehát, hogy Lualaba provincia fővárosában Kolweziben modernkori kobaltláz tombol. A helyiek kézi művelésű bányákat ásnak minden feltárható helyre: a kertjükben, de még a konyhapadlójuk alatt is bánya van.

A kobaltot nem elég kibányászni, meg is kell tisztítani, válogatni, összetörni. Hosszú, fárasztó munka, és veszélyes is: a szálló porban lévő kobaltrészecskék légzési problémákat okoznak, a kobalt érintése bőrirritációt, a szervezetbe kerülve izomsorvadást okozhat.

„A Guardian riportjában például bemutatják a 15 éves Elodie-t, akinek mindkét szülője kobaltmérgezésben halt meg. Ő mégis kobaltot bányászva túrja a földet, miközben két hónapos fia a hátára van kötve. A kitermelt ércet a közeli tó vizébe kell áztatnia, mielőtt átadja a kínai kereskedőknek, akik egynapi munkájáért kevesebb, mint 200 forintnak megfelelő összeget fizetnek neki. Más pénzkereseti lehetőség azonban nincs a környéken.” (Index cikk, 2019.04.01.)

Kongó természetesen igyekszik menteni a bányászat jóhírét. A Lualaba-i tartomány kormánya partnerségre lépett az egyik legnagyobb kobaltbeszállítóval – a kínai Congo Dongfang International Mining (CDM, Kongói Dongfang Nemzetközi Bányatársaság) – és közösen létrehozták az ország első kobaltbányász modellszövetkezetét, biztonsági őrökkel ellátott beléptető kapukkal, és a kitermelt kobaltot helyben tanúsító kormányzati emberekkel. Lualaba tartomány kormányzója szerint az ehhez hasonló reformok a gyermekmunka kiszűrését segítik. A létesítmény az etikus bányászat mintatelephelye kíván lenni, de egy olyan országban, ahol évtizedek óta háború és korrupció övezi a természeti erőforrások kitermelését, egyetlen mintabánya nem elég a valóság elkendőzésére.

Az Amnesty International 2016-os jelentése szerint a CDM is vásárol olyan forrásokból, ahol feltehetően gyerekeket dolgoztatnak, és nagyjából 35.000-re tehető a gyerekmunkások száma a kongói kobaltbányászatban.

A CNN forgatócsoportja Lualaba tartományba utazott, hogy lenyomozza a beszállítói láncot, az egészen kicsi „házi bányáktól” a kobaltot felhasználó legnagyobb elektronikai és elektromos jármű márkáiig. Már az indulásuk előtt figyelmeztették őket, hogy valószínűleg látnak majd gyermekeket a lánc legalsó szintjén.

A forgatócsoport olyan tavakhoz és folyókhoz utazott, ahol a helyiek a kobalt tisztítását végzik. Érkezésük hírére a bányászati felügyelők minden alkalommal igyekeztek eltüntetni a kobaltzsákokat cipelő gyerekeket a helyszínről, még látni lehetett őket, ahogy felkapaszkodnak a közeli domboldalra. Az egyik folyónál azonban időben érkeztek, egy maroknyi fiú éppen köveket válogatott, egyiküket láthatjuk a felvételen is, amint éppen „távozásra szólítja fel” egy felügyelő egy hatalmas pofon kíséretében.

A folyópartról a bezsákolt kobaltot minden elképzelhető járművön szállítják, vagy a vállukon cipelik eladni a Kapata piacra, Kolwezi külvárosába, ahol a legtöbb kereskedőház kínai tulajdonban van.

A kobalt és réz vételi árát kézzel írt papírlapokon tudatják az érkezőkkel. Minden szállítmány ásványianyag-tartalmát XRF analizátorral ellenőrzik, mielőtt továbbadják nagyobb, finomítással és exportálással foglalkozó vállalatoknak - de hogy ki bányászta az eléjük kerülő kobaltot, az senkit nem érdekel.

A CNN megkért több nagyvállalatot - Apple, Microsoft, General Motors, Tesla, Samsung, BMW, Daimler, Renault, Chrysler, Volkswagen - hogy az Amnesty International jelentésében szereplő, beszállítóik tisztaságát övező aggodalmak miatt, illetve az OECD útmutatásainak megfelelően tárják fel beszállítói láncaikat. Bár mindegyik említett vállalat a zéró tolerancia elvét alkalmazza a gyerekmunkával szemben, többen, ld. a Daimler, a Tesla, és a Chrysler is úgy nyilatkozott, hogy nem tudják teljes mértékben átlátni a beszállítói láncukat, annak „összetett jellege” miatt.

Csak a Renault, az Apple, és a BMW válaszolt érdemben a CNN megkeresésére. A Huayou, a CDM anyavállalata, még mindig ott van a Renault beszállítói között. Az Apple és a BMW ugyanakkor – bár szintén kongói kobaltot használ - már nem vásárol a Huayou-tól. Mindkét vállalat azt tervezi, hogy kihagyja a közvetítő cégeket és közvetlenül a helyi bányászoktól szerzi be a kobaltot.

Az etikus elektromos autó vagy okostelefon gyártásába nem fér bele egy homályos és lekövethetetlen beszállítói lánc – attól kell vásárolni, aki a saját kezével ásta ki a kék színű fémet.

 

Fordítás és összefoglaló: Antal Orsolya, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. májusi (113.) számában.

 

 

Forrás: https://edition.cnn.com

Képek forrása: https://edition.cnn.com, https://www.independent.co.ug, https://pulitzercenter.org

További olvasnivaló (angolul): A Fairphone okostelefongyártó társadalmi vállalkozás felelős kobalt-beszerzési gyakorlata ITT.