Egy 2019-ben megjelent jelentés szerint 1990 óta 28 országban több mint 1300 jogi keresetet nyújtottak be kormányok és vállalatok ellen a klímaváltozásban játszott szerepük miatt.

See you in court!

(Találkozunk a bíróságon!)

2015-ben egy pakisztáni földműves, Asghar Leghari nyert pert azt állítva, hogy az állam emberi jogait sérti meg azzal, hogy nem óvja meg a klímaváltozás hatásaitól – hogy az állami vezetők nem tudják biztosítani a vizet, termőföldet és energiabiztonságot a klímaváltozás fenyegetésének árnyékában. A bíróság döntése nyomán az államnak bizottságot kellett felállítania azzal a céllal, hogy az éghajlatváltozásra megfelelően felkészüljön az ország.

Hollandiában egy alapítvány indított és nyert meg egy keresetet annak érdekében, hogy az országnak szigorúbb kibocsátás csökkentési célokat kellene vállalnia, az Egyesült Királyságban pedig a Client Earth nevű szervezet nyert pereket a légszennyezési határértékek megsértése miatt. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága pedig épp egy olyan ügyön dolgozik, amelyet nyolc Torres-szigeteki lakos nyújtott be azt követelve Ausztrália kormányától, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását és tegyen megfelelő védelmi intézkedéseket a tengerparti területeken, az Egyesült Államokban pedig az ilyen jogi eszközökkel sikerült ellensúlyozni és elejét venni Trump elnök antizöld törekvéseinek, amelyek keretében számos korábbi jogi szabályozást fel kívánt lazítani.

A jelentésben feldolgozott perek legtöbbjét: 1023-at az USÁ-ban indították. Ehhez képest szerénynek tűnik, de ugyanakkor önmagában már az is nagy fegyvertény, ha országonként akár már van csak egy precedens értékű eset is. Ehhez képest Ausztráliában már 94-et, az Egyesült Királyságban 53-at, Új Zélandon 17-et, Spanyolországban 13-at, Brazíliában és Németországban pedig ötöt-ötöt indítottak.

A jelentés rámutat: a kormányzatok és cégek felelőssé tétele az klímaválság elleni fellépés elmulasztásáért világjelenséggé vált és hatékony jogi eszközt jelent a civil szervezetek, állampolgári kezdeményezések számára.

Az összefoglalót írta: Horváth Gergő, GreenDependent Intézet

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. novemberi (116.) számában

Forrás: The Energy Mix

Képek forrása: Derek Read

Kapcsolódó korábbi cikkeink:

Komolyabb uniós kibocsátás-csökkentési célokra van szükség – üzenik az EU-t perlő családok

Egy perui gazda a klímaváltozásban betöltött szerepe miatt perelt be egy német energetikai óriáscéget

72. Kislábnyom hírlevél – Holland állampolgári kezdeményezés: Tegyen a kormány többet a klímaváltozás ellen!