- Friss Hírek
- A lábnyomról / kislábnyomról
- Rezsicsökkentés gyorstalpaló
- Erdő is, Energia is
- Másfélfokos életmód
- Másfélfokos blog
- Kislábnyomos életmód
- Kislábnyomos életmód - gyűjtemény
- Kislábnyomos életmód - videók
- Kislábnyom tippek
- Kislábnyom tippek - gyűjtemény
- Kislábnyom Hírek
- Érdemes rápillantani
- Szezonális szemezgető
- Igazságosság ökológiai korlátok közt
- EnergiaKözösségek
- Közösségi Energia - Gyűjtemény
- Hasznos eszközök
- Letölthető anyagok
- Kislábnyom Hírlevelek
Egyetlen repülőút annyi kibocsátással járhat, mint mások egész éves karbon-lábnyoma
A hosszú távú repülőutak nagyobb CO2-kibocsátással járnak, mint több tucat ország átlagemberének egész éves kibocsátása – írja a The Guardian új elemzésében.
A számokból kitűnik, hogy azoknak, akik megengedhetik maguknak a légi utazásokat, aránytalanul nagyobb a karbon-lábnyoma, mint az egész évben a „földön járó”, szegényebb országok állampolgárainak. Még egy rövid, London-Edinburgh repülőút is több CO2-kibocsátással jár, mint amennyi egy ugandai vagy szomáliai személy éves kibocsátása.
Az előrejelzésekből úgy tűnik, az idei év ismét rekordokat dönt a légiközlekedésben: a repülőjegyet váltók várhatóan 5%-kal többet, összesen 8,1 trillió km-t utaznak 2019-ben, ami 300%-os növekedés 1990 óta.
A német Atmosfair non-profit szervezet számításai szerint egy London-New York oda-vissza út nagyjából 986kg CO2-kibocsátással jár utasonként. 56 olyan ország van a világon, ahol ennél kevesebb az emberek egész éves karbon-kibocsátása – az afrikai Burunditól a dél-amerikai Paraguay-ig.
De még egy viszonylag rövid London-Róma retúr repülőút kibocsátása is 234kg CO2 utasonként, ami nagyobb kibocsátás, mint 17 ország lakóinak fejenkénti éves kibocsátása.
A kapott számok természetesen átlagos képet adnak, a leggyakrabban használt repülőgéptípust, és becsült járatkihasználást veszik alapul. Az eredmények csak a kerozin égetéséből származó CO2-kibocsátást tartalmazzák - a számítások nem veszik figyelembe a repülőgép gyártásához köthető kibocsátást vagy egyéb üvegházhatású gázok, ld. vízgőz keletkezését.
Nagyvárosok közti oda-vissza repülőutak és kibocsátásaik
Narancssárgával azokat az országokat láthatjuk, ahol az adott út kibocsátásánál kevesebb az ország lakóinak fejenkénti éves kibocsátása
A légi közlekedés kibocsátása megtriplázódhat a következő három évtizedben
A légiközlekedés felelős jelenleg a globális kibocsátások 2%-áért, és ez az egyik olyan szektor, ahol a szennyezés mértéke folyamatosan és gyorsan növekszik.
A Manchester Metropolitan University kutatóinak prognózisa szerint a légiközlekedéshez köthető kibocsátások 2050-re több, mint kétszeresére növekedhetnek, még akkor is, ha a repülőgépek üzemanyag-hatékonysága jelentősen javul, és a légitársaságok különböző kibocsátás-csökkentő módszerekkel optimalizálják a működésüket.
Ez utóbbiak hiányában, azaz ha nem sikerül takarékoskodni a kerozinnal, a kibocsátások mennyisége háromszorosára is növekedhet 2050-ig.
Hogyan lehetne szabályozni a légi közlekedési ágazat klímahatását?
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization - ICAO), amely az ENSZ szakosított intézményeként a nemzetközi polgári légi közlekedéssel és kibocsátásának csökkentésével foglalkozik, olyan kibocsátás-semlegesítő rendszert vezet be, amely lehetővé teszi a légitársaságoknak, hogy az üzemanyag-fogyasztás csökkentése helyett karbonkreditet vásároljanak.
A témában jártas kutatók szerint azonban kétségesek e rendszer előnyei, mert ahelyett, hogy a kibocsátások tényleges csökkentésére koncentrálna, az iparág növelése a célja.
Tim Alderslade, a 13 brit légitársaságot tömörítő Airlines UK iparszövetség vezérigazgatója szerint: „A légitársaságoknak olyan stratégiára van szükségük, amely összhangban van a kormány azon törekvéseivel, hogy a légiközlekedésre fenntarthatóan növekvő szektorként tekintsen. A légiközlekedésnek jogot kell szereznie a növekedéshez, épp ezért mindent megteszünk, hogy a kibocsátásainkat 2050-ig a felére csökkentsük, és a nemzeti kormányokkal együttműködve megvalósíthassuk a zéró-karbon jövőt.”
A növekedési elképzelések ugyanakkor a számok ismeretében kissé hajmeresztőnek tűnnek: 2019-ben közel 40 millió járat indul a repterekről világszerte – ez átlagosan több, mint 100 000 repülőutat jelent naponta.
A jobboldali képen egy különösen zsúfolt májusi napot láthatunk, 162 637 felszálló géppel
Forrás: flightradar24.com
Környezetvédő csoportok arra kérik a döntéshozókat, hogy korlátozzák az induló járatok számát, és ne engedjék további repterek megnyitását. Törvényjavaslataikban szerepel a „gyakran repülők adója”, amely az egyén adott évi repüléseinek számával fokozatosan emelkedne, de nem sújtaná komolyabban az alkalmanként utazókat. „Nem szeretnénk büntetni azokat a keményen dolgozó családokat, akik évente egyszer utaznak külföldre nyaralni” – mondja Mike Childs, a brit Föld Barátai szervezet egyik vezetője. Egy általa említett 2014-es Közlekedési Minisztériumi felmérés szerint a repülőutak 70%-a a brit társadalom 15%-ához köthető. „Meg kell értenünk, hogy a repülés luxus és ezt a luxust igyekeznünk kell igazságosan elosztani a társadalom tagjai között.”
Fordítás és összefoglaló: Antal Orsolya, GreenDependent
Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. szeptemberi (115.) számában.
Uniós polgári kezdeményezések a témában, amelyeket aláírásunkkal támogathatunk:
A repülőgép-üzemanyag adómentességének megszüntetése Európában
Szén-dioxid-árazás az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében
További olvasnivalók:
Tippek egy felelősen repülő utazótól
Forrás: https://www.theguardian.com
Képek forrása: