30 napos pénzdiéta – el tudnád képzelni?

Nincs csoki. Nincs ruhavásárlás. Semmi mozi vagy színház. Egy hónapig csak a legszükségesebbekre költhetsz – ahogy Joanne O’Connell író is tette, amikor vállalta a kihívást.. Az alábbiakban kiderül, hogyan boldogult.

„Az, hogy a barátaimnak szánt ajándékokat is magamnak kellett elkészítenem, csak egy volt a sok új tapasztalatból, amit ez az egy hónap adott. A lehetőségeim egyáltalán nem szűkültek azzal, hogy vissza kellett fognom a kiadásaimat, sőt: könyvtártag lettem, cipőt kértem kölcsön egy barátnőmtől, és a szekrény mélyén rejtőző régi fagyigépemet is újra használni kezdtem.”

A kihívás

Természetesen tudom, hogy a valódi szegénység/pénztelenség nem életmódbeli döntés vagy önszántunkból vállalt kísérlet, hogy kiderítsük, mi az, ami nélkül tudunk élni, és mi az, ami nél

kül nem. Így a kísérletem nem is azt célozta, hogy kipróbáljam, milyen teljes egészében pénz nélkül boldogulni. A cél az volt, hogy visszafogjam, és kézben tartsam a család pénzköltését. A „pénzdiéta” segít átlátni, hogy mi mindenre megy el a pénz, és mennyibe kerülnek azok a dolgok, amelyek nem számítanak létszükségletnek az életünkben. A családunknak (én, a férjem és a két lányunk) továbbra is fizetnie kellett a hiteltörlesztést, a biztosításokat, és a rezsit, de minden mást, ami nem elengedhetetlen (könyvek, smink, színházjegy, csoki stb.), kerültünk a hónap során.

Kertészkedés, házi készítésű ételek

Fagyi kerti málnából, házikenyér, sütik, pudingok stb. - sokkal olcsóbb, egészségesebb (kevesebb cukrot és adalékanyagot tartalmaz), és finomabb, mint a bolti. Ráadásul kevesebb csomagolási és élelmiszerhulladékkal jár (garantáltan elfogy), annál is inkább, mert az ember általában többre értékeli a saját alkotását, mint az élelmiszeriparét, és nem dobja olyan könnyen kukába a maradékot J

Az is igaz ugyanakkor, hogy több időbe telik a sütés-főzés, mint beugrani a boltba, de ha az ember nagy adagokat készít, és egy részét lefagyasztja, akkor az idővel is takarékoskodik.

Szokások megváltoztatása

Akkor vesszük csak észre, mi mindenre megy el a pénzünk, amikor változtatunk a kiadásainkon. Szombatonként például mi gyakran bemegyünk a városba, és szinte már szokásunkká vált, hogy olyankor finomságokkal kényeztetjük magunkat, ruhákat próbálgatunk, boltokban nézelődünk, és jártunkban-keltünkben természetesen vásárolunk is ezt-azt. A 30 nap alatt viszont inkább múzeumba vagy a parkba mentünk, és bejártunk egy történelmi tanösvényt is a városban.

Közlekedés

Amikor autózás helyett elkezdtem más módokon közlekedni, a korábban beszerzett aktivitásmérő órám mindig jelezte, hogy hány km-t mentem vagy futottam a munkahelyemig, az iskoláig vagy éppen a barátaim házáig. Ettől rögtön jobban éreztem magam, mert nem elég, hogy nem kellett benzinre költenem, de kezdtem formába is jönni, és a karbon-lábnyomom is csökkent. A gyaloglás és a biciklizés mellett szóba jöhető opciók még az autómegosztás vagy a (városi) biciklikölcsönzés.

Túlfogyasztás kerülése

Kezdetnek fagyasszuk be a család költekezését – mindenkinek legyen világos, hogy pénz nem mehet ki feleslegesen a kasszából, azaz nincs értelme „csak úgy” benézni a kedvenc boltjainkba vagy nézelődni a neten. És bár nem könnyű kikerülni a hirdetéseket, de legalább az üzleteket így ignorálhatjuk, és a marketing taktikák is kevésbé hatnak. Amint elkerüljük a bevásárlóközpontokat és a megszokott netes oldalakat, egyből eltűnnek az életünkből a  „kihagyhatatlan leárazások” és a „hónap ajánlatai”.

Fontos, hogy gyermekeinket is megtanítsuk bánni a pénzzel! Gazdálkodjanak és osszák be a zsebpénzüket, ne a szülők vegyék meg az oly gyakran kívánt extra apróságokat (ld. amikor iskolából hazafelé minden sarkon eszükbe jut valami nagyon fontos beszereznivaló).

Kölcsönzés

Egyik hétvégén egy buliba voltam hivatalos. Volt megfelelő ruhám, de nem volt hozzá cipőm. Ilyen esetekben általában rendelek a netről vagy veszek a városban egy pár cipőt.

De most egy barátnőmtől kértem kölcsön, akinek jelentős cipőgyűjteménye van. Olyan helyet is találtam, ahol tárgyakat lehet kölcsönözni, mint könyveket egy könyvtárban (The Library of Things vagy ruha-könyvtár Amszterdamban), és megosztással foglalkozó oldalakat is, amelyek - ellenszolgáltatás nélkül - abban segítenek, hogy pl. egy adott lakóközösségben a szomszédok megosszák egymással a használati tárgyaikat.

Társasági élet ingyen

Kicsit tartottam attól, hogy furán néznek majd ránk a barátaink, de végül teljesen jól sült el a dolog. Volt, hogy erdei sétára mentünk az egyik társasággal, aztán egy másikkal piknikezni egy közeli tóhoz, ahol addig még sosem jártunk, vagy a gyerekek iskolai barátaival a könyvtárban rendezett kézműves foglalkozásra látogattunk el (ingyen). Olyan is volt, hogy meghívtuk a barátainkat vacsorára (éttermezés helyett) vagy mi mentünk hozzájuk a saját magunk készítette ajándékokkal.

Megtakarítás

Nagyjából 500£-ot (kb.170.000 Ft) sikerült megtakarítani, amiben benne van az élelmiszerkiadás csökkentése, ingyenes programok, és a cipők, ruhák, könyvek, kávézás és fagyizás teljes mellőzése. Ez azt is jelenti, hogy a luxusnak számító kiadásunk egy évben kb. 6000£ (kb. 2,1 millió Ft).

Fordította és adaptálta: Antal Orsolya, GreenDependent

Forrás: http://theethicalist.com/zero-spend-diet/

Képek forrása:

http://clearlymagazine.com/home-and-outdoors/library-of-things-tools-sharing-in-london

http://www.matebalazs.hu/ad-blocker.html

http://www.huffingtonpost.ca/dr-dina-kulik/teaching-kids-about-money_b_5648709.html