Kislábnyomos életmód

Mondhatjuk azt, hogy manapság a csapból is a műanyag folyik. És sajnos, ez szó szerint is igaz! (Ld. itt). De most nem igazán erről szeretnék írni, hanem általánosságban a műanyaghulladék témáról, és hogy lépten-nyomon belebotlik az ember. Hogy mennyire tele vannak vele a tengerek és óceánok... hogy megtéveszti és megöli az állatokat (bálnákat és cápákat, a madarakat)... igen népszerű (és drága) sportcipő készül belőle... az év természetfotói is foglakoznak a témával (ld. kép)... hogy szívószál-mentes hónap van... hogy egyre több országban betiltják a műanyag szatyrot (pl. Kenyában, Romániában)... hogy éljünk műanyagmentesen...

Egyrészt azt gondolom, hogy VÉGRE!!!!! Erre várunk már több mint 50 éve...


Ha az emberiség helyre akarja billenteni az egyensúlyát vesztett szén-körforgást, az élelmezési rendszer megváltoztatása a legfontosabb feladat. És nem elég a rendszert megváltoztatni, alkalmazkodni is kell az időjárási anomáliákhoz és a tenyészidőszak változásához (időszak hosszabbodása, termőterületek határának északabbra tolódása). Hogyan tudja ellátni magát a bolygón jelenleg élő 7 milliárd ember élelemmel?

Az alábbiakban 13 olyan ötlet található, amelyek az igazságos és fenntartható élelmezési rendszer kialakítását segítik. 


A kerti munkának nem csak gyümölcse, de számos élettani előnye is van.

Tudjuk, látjuk, mennyire abszurd tud lenni a városi létben elkényelmesedett ember: mozgólépcsőn és liften utazik lépcsőzés helyett, aztán siet az edzőterembe ledolgozni az ebédet a futógépen... (kényelem-függőségről cikkünket ld. ITT) Mennyivel hasznosabb lenne, ha az ebédnekvaló előállításával letudnánk az edzést is = mindennap kertészkednénk egy kiadósat! 


Egy civil, egy közösségi médián indult kezdeményezés részeként, amelyben mi is részt vettünk, összegyűjtöttünk rengeteg inspiráló, érdekes, pozitív vidéki kezdeményezést. Ennek a gyűjtésnek a fő célja, hogy lássuk, mennyi minden jó és pozitív dolog történik körülöttünk, és nem csak a városokban.


A minap a következő mondat került elénk egy elektronikus formátumban publikált kiadvány reklámja részeként: „Online magazin: nincs erdőirtás, nyomtatás, szállítás, felesleges szemét”.

És elgondolkodtunk, ez vajon tényleg így van? Tényleg nem jár erdőirtással, nyomtatással, szállítással, felesleges szeméttel egy online magazin létrehozása, tárolása, olvasása? Vagy áltatjuk magunkat azzal, hogy ha online, elektronikusan, a virtuális térben csinálunk valamit, az zöldebb, azaz kevesebb környezeti hatással jár, mint nyomtatott, előhívott, megbeszélt, találkozott társaik?

Nézzük csak...


Nem túlzás talán azt állítani, hogy az átlagember által megfizethető, olcsó ruhák jelentős részét éhbérért dolgozó, napi 12 órában a varrógépeik fölé görnyedő nők és férfiak varrják valahol a fejlődő országok lepusztult, életveszélyes ruhagyáraiban. Akit ez egy kicsit is zavar, abban jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mennyibe kerülne az a ruha, amelynek előállítása biztosan nem került senki egészségébe vagy neadjisten életébe. A cikkben a farmergyártók háza táján nézünk körül.


Vegyünk vissza a hétvégékből!

Sokan esünk - különösen gyermekes családok - abba a hibába, hogy a hétvégéken színes-élménydús programokkal próbáljuk "jóvátenni" a hétköznapi rohanást, a sok koránkelést, és bepótolni az egymástól távollevést. A programozás után pedig igyekszünk utolérni magunkat a háztartással is.


Hogy milyen egy felelős állattartó? A Póth Virág által leírtakból elég jól kirajzolódik a kép... De röviden összefoglalva, a csenderesiek a következők mentén dolgoznak: „Szeretnénk megőrizni és tovább javítani földjeink és állatállományunk állapotát, célunk egészséges környezetet biztosítani, egészséges élelmiszert termelni, valamint, ha kis lépésekben is, de fejleszteni a gazdaságot.


A Kislábnyom hírlevél legutóbbi, 104. számában jelentettük meg a The Guardian húsadóról szóló cikkét, melyben arról volt szó, hogy a húsra egyre éhesebb emberiséget kiszolgáló (nagy)ipari állattartás negatív környezeti és klímaváltozást fokozó hatásai a szakértők szerint orvosolhatóak, például a fogyasztás mérséklését célzó húsadók bevezetésével, különös tekintettel a jelentős metánkibocsátásért felelős marhák húsára kivetett magas adóra.


Öt-tíz év múlva bevezethetik a húsfogyasztás gyors világméretű növekedését megfékezni próbáló, a húsevés klímaváltozásra gyakorolt hatását és káros egészségügyi hatásait mérsékelni próbáló „büntetőadók”, írja egy iparági befektetők részére készült jelentés.