Lehet a repülés fenntartható?

A légiközlekedési ágazat felelős a világ emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátásának 2-3%-ért, ami várhatóan a népesség növekedésével, a kereskedelem bővülésével és a társadalmak anyagi gyarapodásával a jövőben csak magasabb lesz. A repülés emiatt sokak szemében a szégyenpadra került, újra népszerűbbé kezd válni a vasút, a légiforgalmi utasok számának növekedése pedig jelentősen visszaesett.

A helyzettel próbálnak kezdeni valamit maguk a légitársaságok is. A 100. születésnapját ünneplő KLM például a közelmúltban egy új kommunikációs kampánnyal jelentkezett. A cég ebben arra szólítja fel az utazókat és a légi szállítási ágazat szereplőit, hogy mérlegeljék a repülés környezeti hatásait, amellyel szemben közös felelősségük van.  

A cég az ipari szereplőktől azt várja, teremtsenek „fenntartható jövőt” a légi közlekedés számára, az utasokat pedig arra buzdítja, alakítsák át utazási szokásaikat. Vigyenek magukkal például kevesebb csomagot (hisz a kevésbé megpakolt repülőgépek kevesebb üzemanyagot fogyasztanak), vagy semlegesítsék az utazásukkal járó szén-dioxid-kibocsátást (akár a társaság saját karbonsemlegesítési programján keresztül).

Sőt, egy repülőtársaságtól meglehetősen meglepő módon egyenesen arra buzdítja az utazni vágyókat: repüljenek kevesebbet, a személyes találkozókat lehetőleg váltsák ki videó hívásokkal, rövidebb távolságokra pedig utazzanak inkább vonattal.

Mások szerint azonban a légitársaságoknak ahelyett, hogy az utasoktól várnák a repüléssel járó környezeti hatások tudatosítását és csökkentését, sokkal inkább saját megoldásaikra kellene koncentrálniuk. Justin Francis, a fenntartható turizmusra szakosodott utazásszervező cég, a ResponsibleTravel alapítója a karbonsemlegesítést például a kibocsás tényleges csökkentése helyetti „veszélyes figyelemelterelés”-nek nevezi, mivel „a karbon-semlegesítés nem helyettesíti a karbon-csökkentést.”

„Az utasok önkéntes felelősségvállalása nem elegendő” – hívja fel a figyelmet Francis. „Ehelyett a repülőjegyek árát kell megemelni… A ResponsibleTravel ép ezért sürgeti a Zöld Repülési Adó bevezetését, amelynek bevételét a karbonmentesített repülésre fordítanák.” Ilyen kísérlet van is már: a klímaválság miatt a francia állam 2020-tól a megtett távolságtól és a kínált szolgáltatástól függő, 1,5 és 18 euró közötti öko-adót vetett ki minden nemzetközi repülőjegyre, az ebből befolyó összeggel pedig a vasúti közlekedést kívánják támogatni.

A kommunikációs paneleken túl, a légitársaságok maguk is dolgoznak a saját fejlesztéseiken, amelyek révén a KLM például állítása szerint 2018-ra 17%-os mértékben tudta utasonkénti szén-dioxid-kibocsátását csökkenteni. A cég szerint legnagyobb jelentősége a fenntartható üzemanyag használatának van, ami a számítások alapján a repülőutak szén-dioxid-kibocsátását akár 85%-kal is mérsékelni tudná. A társaság ennek érdekében 2011 és 2018 között 57%-os mértékben növelte meg bioüzemanyag felhasználását, amelyet a jövőben nagyrészt saját, a Benelux államok térségéből származó biológiailag lebomló és egyéb háztartási és ipari hulladékokra (többek között használt sütőolajra) épülő fenntartható üzemanyag gyárában kíván előállítani.

Persze kérdéses, lehet-e egyáltalán fenntartható a repülés. A Flight Free UK kampány vezetője, Anna Hughes szerint nem – a repülés csak akkor lehet fenntartható, ha nem történik meg. Ráadásul, szerinte a probléma része az is, hogy a légi ágazat szereplői kevésbé őszinték – teljes mértékben átláthatónak kellene lennie annak, milyen mértékben járulnak hozzá ténylegesen a klímaválsághoz.

 

Az összefoglalót írta: Horváth Gergő, GreenDependent Intézet

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. novemberi (116.) számában

 

 

Forrás: The Guardian

Képek forrása: Muzina Shanghai, 


 

Kapcsolódó cikkeink, írásaink:

Mondjunk le a repülésről!

Így közlekedünk mi: a GreenDependent zöld közlekedési gyakorlata

Tippek egy felelősen repülő utazótól – interjú Reizer Adriennel

Egyetlen repülőút annyi kibocsátással járhat, mint mások egész éves karbon-lábnyoma

Ilyen is van?! Egy magyar turista tengerentúli utazásának karbon-lábnyomát kompenzálja faültetéssel