2023.01.23. 

Tudatos Vásárló/GreenDependent Intézet

Amikor a háztartási áramtakarékosságra törekszünk, legtöbben a nagyfogyasztókra, a háztartási nagygépekre koncentrálunk. Pedig hiába fogyaszt egy eszköz kevesebbet, ha sokat használjuk, bizony jelentősen meg tudja pörgetni a villanyórát.

Márpedig a szórakoztató elektronikával ez a helyzet: egy átlagos háztartásban naponta jónéhány órát töltenek tévénézéssel, számítógépes játékokkal, internetezéssel, ez pedig egyéni és globális szinten is nagy áramfogyasztással jár. Konzol, set-top, wifi router, tévé – melyik mennyit fogyaszt?

Ennek járunk utána a Tudatos Vásárlókkal indított cikksorozatunk legújabb részében.

Az elmúlt 1-2 évtizedben jelentősen átalakult az életmódunk, a médiafogyasztási szokásaink, a (digitális) szórakozásunk; ez a trend ráadásul egyre gyorsuló ütemű, és a Covid-időszakban még az eddigiekhez képest is felgyorsult. Ez a változás pedig hatással van a háztartások áramfogyasztására is.

Általánosságban elmondható, hogy míg az egyes eszközök egyre takarékosabbak – gondoljunk csak az energiatakarékos vagy LED-világítótestekre, vagy az energiatakarékos háztartási nagygépekre -, sajnos mindeközben egyre több géppel vesszük körbe magunkat, illetve nem mindig ismerjük elég jól gépeinket, és így nem használjuk energiatakarékos beállításaikat, funkcióikat. Egy átlagos magyar háztartásban ma már alapfelszereltség a wifi-router és a set-top-box, ezek ráadásul általában a nap 24 órájában üzemelnek, tehát fogyasztanak. Bár ezen eszközök fogyasztása a háztartási nagygépekhez képest nem tűnik jelentősnek, sok kicsi itt is összeadódik.

Forrás: https://www.villanylap.hu

Egyre több gép, egyre kevesebb üzemidő

Jellemző az is, hogy egyre több olyan kényelmi elektromos eszközt használunk, amelyeknek a munkáját kézzel is el tudnánk végezni: elektromos lombfúvók, befőző- és joghurtkészítő gépek, cumisüvegmelegítők lepik el otthonainkat. Az újonnan megvásárolt holmikat aztán egyszer-kétszer használjuk, majd a legtöbb esetben évekig porosodnak a szekrény tetején és elektromos hulladékként végzik, egyébként teljesen használható állapotban. Egyes becslések szerint az Egyesült Államokban egy fúrógépet – tehát egy elég hasznos eszközt – a teljes élettartama alatt 13-15 percig használnak.  (Arról, hogy hány elektromos eszközünk van, és ebből mennyi a felesleges, valamint mit tehetünk ezek csökkentéséért, korábbi cikkünkben írtunk.)

Szintén új trend az elektromos mikroközlekedésé: egyre elterjedtebbek az elektromos rollerek és biciklik, valamint egyéb alternatív elektromos közlekedési eszközök. Azon túl, hogy ezek közlekedési szabályozása sem megoldott, így számos balesetveszélyes helyzet forrásaivá válhatnak, beszerzésük esetén fontos mérlegelnünk azt is, mit váltunk ki a használatukkal: az ezek töltésénél szennyezőbb autóközlekedést, vagy a kisebb kibocsátással járó tömegközlekedést, esetleg a gyaloglást vagy hagyományos rollert vagy biciklit? Illetve azt is, vajon fogjuk-e annyit használni az eszközt, hogy megéri sajátot vennünk, vagy jobban megéri az egyre elterjedtebb megosztó szolgáltatásokat használnunk?

Szórakozás az online térben

A legjelentősebb változást talán a szórakozás terén látjuk: közhely, de igaz, hogy a videójátékok piaca egy önálló, ráadásul folyamatosan növekvő iparággá nőtte ki magát, ami az előrejelzések szerint még tovább növekszik. Jelenleg a videójátékok piacának éves összeértéke 200 milliárd dollár körül mozog, és az elmúlt 10 évben a háromszorosára nőtt.

Kutatások szerint a világon mintegy 3 milliárd(!) ember játszik online játékokkal: 2,5 milliárd fő csak a telefonján, 500 millióan pedig számítógépen, vagy konzolokon. A nyugati kultúrában a digitális játékok iránti igény már egészen kis gyerekeket is érint, a legnépszerűbb alkalmazásáruházakban találunk játékokat már a 1,5-2 éves korosztály részére is. Kisiskolás korra pedig már a kortárs közösségek meghatározó témájává válnak az aktuális slágerjátékok, sőt, az ezekhez kiadott merchandise termékek befolyásolják a fizikai játékok piacát vagy a divatot is.

Az online játékokkal felnőtt korban sem hagyunk fel, csak a játékok típusa változik, mint ahogy a Covid-lezárások óta a baráti, családi találkozók, beszélgetések is egyre inkább az online térbe tevődnek át.

Konzol, set-top, wifi router, tévé

De mit is jelent ez az energiafogyasztás terén, globális, illetve háztartási szinten? Globálisan a számítógépes játékok közben évente összesen 75 milliárd kWh áramot fogyasztunk, amely megegyezik 24 erőmű éves energiatermelésével. Megjegyzendő, hogy ebben a számban nincsenek benne sem a konzol játékok, sem pedig a játékok létrehozásához szükséges infrastruktúra energiaigénye. Csak az USA-ban évente 12 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért tehetők felelőssé a játékosok, amely megegyezik 2,3 millió személygépkocsi karbon-kibocsátásával. Az amerikai háztartások kétharmadában játszanak valamilyen játékkal, és a játékokra fordított energia meghaladja a vízforralók, fagyasztók, mosogatógépek vagy szárítógépek külön-külön mért energiaigényét.

Egyáltalán nem mindegy az sem, milyen platformon játszunk, illetve milyen teljesítményű számítógépet használunk. A PC játékok ugyanis a számítógépek összes lehetséges felhasználási lehetőségei közül a leginkább energiaigényesek: egy komoly, kifejezetten játék céljából épített high-end gép fogyasztása akár húszszorosa is lehet egy belépő szintű asztali számítógépnek. Az asztali gépeknél valamivel jobb a laptopok fogyasztása, de természetesen itt is igaz, hogy minél többet tud az adott eszköz, annál többet fogyaszt is. A játékkonzolok energiatakarékosabbak mind az asztali számítógépeknél, mind a laptopoknál, de még így is jelentősnek mondható a fogyasztásuk.

Forrás: Evan Mills (fordítás: GreenDependent)

Egyéni háztartási fogyasztásra levetítve egy wifi-router havonta kb. 8 kWh-t fogyaszt, amennyiben éjjel-nappal üzemel.  Fontos tudni, hogy a router fogyasztása  a GreenDependent mérései alapján nem függ az adatforgalom mértékétől, pontosan ugyanannyira pörög a villanyóra akkor is, ha nem netezünk. A set-top box fogyasztása már függ a használattól: aktív állapotban, vagyis tévénézés közben átlagosan 30 Wattot fogyaszt óránként, stand-by üzemmódban pedig 7 Wh-val számolhatunk. A Nielsen kutatása szerint 2022 első félévében egy átlagos magyar ember naponta 5 órát tévézett, ez havi 4,65 kWh tévénézés közbeni fogyasztást és 4,123 kWh stand-by üzemmódú fogyasztást jelent a set-top box révén.

Ehhez hozzáadódik még a tévé fogyasztása is. Egy mostani modern, LED-es tévé a képátlótól függően 30-70 Wh-t fogyaszt, a régebbi típusú plazmatévék fogyasztása viszont elérheti a 200 Wh-t is! Ráadásul, ahogy ezt az E.ON EnergiaKözösségek program 10 éve alatt begyűjtött adatokból is látjuk, az is trend, hogy háztartásonként több tévékészülék is van.

Mérés folyamatban: vajon mennyit fogyaszt egy használaton kívüli régi magnó?

Mennyit fogyaszt a stand-by?

A tényleges használaton kívül az is a gond ezekkel az eszközökkel, hogy a legtöbb háztartásban éjjel-nappal be vannak kapcsolva, sokszor feleslegesen (pl. wifi-router és set-top box), illetve sok közülük stand-by állapotban is fogyaszt (pl. tévé, hifi). A háztartások teljes energiafogyasztásának kb. 9%-áért a stand-by, vagyis készenléti üzemmód felelős: sokszor szinte bútordarabnak gondolt, alig használt eszközökről derül ki, hogy kifejezetten magas a fogyasztásuk. A GreenDependent irodájában pl. egy régi rádiós kazettás magnóról derült ki, hogy használat nélkül, bedugva 0,713 kWh-t fogyaszt egy hónapban. De bármilyen eszköz stand-by fogyasztása magas lehet, amelyben van transzformátor: leggyakrabban főleg halogén lámpák, nyomtatók, szkennerek, vezeték nélküli telefonok, babamonitorok, játékkonzolok tartalmaznak ilyen alkatrészt. A készenléti üzemmódról és a stand-by fogyasztás csökkentéséről a legutóbbi Kislábnyom tippekben írtunk részletesen!

Mit tehetünk?

Először is, legyünk tisztában azzal, melyik eszközünk mennyit fogyaszt használat közben, illetve kikapcsolva. Ehhez a legjobb eszköz az elektromos fogyasztásmérő: ez a párezer forintért beszerezhető (vagy kölcsönkérhető, kölcsönözhető!) eszköz megmutatja egyes elektromos berendezéseink pontos fogyasztását, segítségével leleplezhetjük a rejtett energiafalókat, illetve fényt deríthetünk pazarló szokásainkra. A sorozat következő cikkében részletesen írunk majd a használatáról!

Csökkentsük az online játékokkal (és más online szórakozással) töltött időt! Előre határozzuk meg, mennyi időt töltünk játékkal, és ne lépjük túl azt! Jelöljünk ki a lakásban kütyümentes zónákat; a legpraktikusabb, ha a hálószobánk lesz az, de szükség esetén kiterjeszthetjük a mellékhelyiségre is. J Ezekbe a helyiségekbe egyáltalán be se vigyük az okoseszközeinket!

Iktassuk ki a készenléti fogyasztókat! Húzzuk ki a wifi-routert, a modemet és a set-top boxot éjszakára, illetve ha elmegyünk otthonról! (A közhiedelemmel ellentétben nem ártunk ezzel a set-top boxnak.) Beállíthatunk időzített kapcsolót is, ami a megadott időszakban automatikusan lekapcsolja ezek áramforrását. Haladóknak: még neteznénk, de lekapcsolt az időzített wifi-router? Ezt tekintsük jelnek, hogy ideje a pihenésnek!

Tartsunk előre megbeszélt kütyümentes napokat! Online játék helyett válasszunk offline szórakozást: szervezzünk társasjáték-partykat (játékokat akár kölcsönözhetünk is), menjünk kirándulni, sportoljunk közösen!

Válasszunk okosan! Ha már játszunk, válasszunk olyan játékot, ami ugyanúgy megadja a sikerrel járó örömérzetet, ugyanakkor tanulunk, fejlődünk is vele, pl. tanuljunk új nyelveket az erre hivatott alkalmazásokkal!

További kislábnyomos, karbonmentes szabadidős tippekért olvasd el vonatkozó cikkünket itt!

Mihály Edina, GreenDependent Intézet

Képek és ábrák forrása, ha másképp nincs jelölve: GreenDependent ©