Kertészkedés víztakarékosan

A víztakarékosságra nem csak a lakásban, de a kertünkben is érdemes odafigyelni, különösen a nyári, szárazabb időjárás idején. Az esővíz gyűjtésével, mulcsozással, szárazságtűrő növények telepítésével, valamint a locsolás módjának, idejének, mennyiségének optimális megválasztásával máris sokat tettünk azért, hogy kevesebb vizet kelljen használnunk az öntözéshez.

Gyűjtsük össze az esővizet!

Amikor egy frissítő nyári zápor vagy egy alaposabb, áztató eső megöntözi kertünket, növényeink szinte azonnal új életre kelnek, mi pedig pár napra mentesülünk a locsolás feladata alól. Utána viszont akár hetekig is elkerülhetik az esőfelhők házunk táját, és akinek nincs fúrt kútja, ilyenkor bizony drága vezetékes vízzel kényszerül locsolni. Pedig némi ráfordítással és odafigyeléssel össze is gyűjthetjük az esővizet, és a száraz időszakban ezzel locsolhatunk. Így nemcsak anyagilag járunk jobban, hiszen az esővíz ingyen van, de növényeink számára is előnyösebb a lágy esővíz, mint a keményebb vezetékes víz.

A víz összegyűjtésének egyik leghatékonyabb és legolcsóbb módja, ha az ereszcsatornából egyenesen egy tároló hordóba vezetjük a vizet. Az esőlopóknak nevezett szerkezetek olcsók, de ezeket kézzel kell állítani. Ha esik, átbillentve egy hordóba folyik a víz, ha pedig már megtelt, vagy nem tudunk vele épp mit kezdeni, visszavezethetjük az ereszcsatornába. Ilyenkor a hordóból kimerve tudjuk a vizet felhasználni.

Ennél profibb, de költségesebb a szelepes módszer, ahol a megtelt hordóba automatikusan nem enged több vizet a rendszer. Legjobb, ha a hordónk zárható tetejű, vagy legalább egy hálóval lezárható, hogy lehetőség szerint ne szúnyogneveldeként működjön. Vannak hordók, amikre kerti locsoló is csatlakoztatható, más típusokat pedig csappal szerelhetünk fel.

Telepíthetünk komolyabb esővízgyűjtő rendszert is, mely nagy földalatti tartályokból áll; a tetőről és a csatornából gyűlik össze az esővíz a tartályokban. A szűrővel megtisztított szürke víz nem csak locsolásra használható, de a házban is hasznosíthatjuk, pl. WC lehúzására, vagy autómosásra. Hátránya, hogy a kiépítés költséges, professzionális telepítést igényel és szükség van szivattyúra is. Az esővíz gyűjtéséről és tárolásáról ITT találunk további ötleteket.

Mulcsozás

Mulcsozással csökkenthetjük a párolgás mennyiségét, ezért fontos, hogy takarjuk a talajfelszínt. A takarás vagy mulcsozás történhet fakéreggel, szalmával, komposzttal, levágott fűvel, újságpapírral, összetépett levelekkel. Ezáltal nemcsak a talaj őrzi meg tovább nedvességtartalmát, de a gyomokat is egyszerűbben távol tarthatjuk, melyek elvonják a vizet és a tápanyagot haszonnövényeinktől. Mulcsozást alkalmazhatunk a virágágyásokban, a bokrok és fák tövénél, és a haszonkertünkben is.

A mélymulcsos kertművelésről egy remek, nagyon hasznos kisfilmet készített Gyulai Iván ökológus, melyet ITT lehet megtekinteni.

Öntözés a megfelelő időben és mennyiségben

A locsolást érdemes a reggeli vagy az esti órákra időzíteni. Ha ugyanis nagy melegben vagy kánikulában locsolunk, az a levélzet megperzselődéséhez vezethet, és a párolgás során rengeteg víz kárba vész.

A vízmennyiséget sem olyan egyszerű meghatározni. Sokan talán nem is tudnak róla, de túllocsolják a kertjüket, melynek legfeltűnőbb jele a sárgás, kissé lógó levélzet. Ugyanakkor szinte ugyanilyen gyakran előfordul az is, hogy valaki túl kevés vízzel öntözi meg növényeit, amire a lankadó, kanalasodó levélzetből lehet következtetni. Ha tudni szeretnénk, hogy kell-e már locsolni vagy sem, ellenőrizzük a talajt egy ásónyomnyi mélységben; ha még nedves, nem szükséges locsolni.

A kilocsolt víz mennyisége nagyban függ a talajtípustól is. Könnyű, homokos talaj esetén gyakori öntözés szükséges, míg a nehezebb, agyagosabb, jobb víztartó képességgel rendelkező talajoknál ritkábban, de hosszabban locsoljunk.

Ültessünk kevésbé vízigényes növényeket!

Egyes növények kevesebb vizet igényelnek, mint mások; ilyenek például a mediterrán fűszernövények, pálmafélék, mimóza, verbéna, mindenféle pozsgás növény. A haszonnövények közül választhatunk rövidebb tenyészidejű fajtákat, amik hamar beérnek, illetve miniatűr fajtákat is, amelyeknek kevesebb vízre van szükségük a termés növesztéséhez, mint nagyobb méretű társaiknak.

Válasszunk megfelelő eszközt!

  • Öntöző szórófej: elsősorban gyep öntözésére használjuk; nagy területet lehet vele belocsolni, de haszonnövények locsolására kevésbé alkalmas, mert a vizet nem tudja célzottan a növény tövéhez juttatni.
  • Locsolócső/locsolókanna: ez a legmunkásabb, de egyben a legprecízebb locsolási mód; segítségével pontosan a növényágyásba juttatható a víz. Ezáltal a környező, földes vagy mulccsal borított területet nem locsoljuk feleslegesen, így a gyomosodás mértéke is kisebb lesz.
  • Csepegtető cső: a csövet lefektethetjük a felszínre, vagy elhelyezhetjük a mulcsréteg alá is, így kisebb lesz a párolgási veszteség. Főként kötött talajnál előnyös a használata, mert jobban átnedvesíti a talajt, mint a felszíni locsolás.
  • Automata öntözőrendszer: használatával időt és energiát takarítunk meg, viszont a kiépítése elég költséges lehet. Beprogramozhatjuk a locsolás idejét és intenzitását, arra azonban figyeljünk, hogy a locsolóprogramot mindig az adott évszakhoz és időjáráshoz igazítsuk.

A szárazságtűrő kertről, kertészkedésről ITT olvashatunk további tudnivalókat.

 

Fordítás és összefoglaló: Király Andrea, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. júliusi (108.) számában

 

 

Forrás:

https://gardenista.hu, https://www.theguardian.com, http://tudatosvasarlo.hu

Képek forrása:

https://www.flickr.com, https://www.flickr.com/photos/trudykeiter