Európának egy Fenntarthatósági és Jóléti Paktumra van szüksége

Európában és azon túl az utcák a ‘Rendszerváltozást, ne klímaváltozást!’ mottót visszhangozzák. Amikor Greta Thunberg környezetvédelmi aktivista az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel találkozott, azt ajánlotta neki, hogy kezdeményezzen dialógust a szakértőkkel. De mit kéne a szakértőknek mondania?

Mi, rendszerváltozást sürgető szakértők az akadémiai szférából, a civil társadalomból és a városokból tudunk válaszokkal szolgálni bizonyos kérdésekben. Tavaly ősszel 238 tudós és 90.000 európai állampolgár állt ki Európa gazdasági növekedéstől való függésének a megállításáért, majd ezen felhívás a Növekedés az Átmenetben konferencián Bécsben került konkrétabb megfogalmazásra. A GDP növelése helyett egy pozitív tervet dolgozunk ki a növekedés utáni gazdaság „post-growth economy” elősegítésére.

Három kulcsfontosságú cselekvési pontot fogalmaztunk meg az európai, országos és regionális döntéshozásnak címezve arra vonatkozóan, hogy hogyan kéne egy virágzó társadalmat létrehozni, amelyben szem előtt tartjuk a Föld eltartóképességét és határait. Ezen pontok útmutatást adnak az egyre kritikusabbá váló klímaváltozás, a fajok tömeges kipusztulása és a társadalmi egyenlőtlenségek kríziseiben is.

Legyünk őszinték. Sem a párizsi klímaegyezmény, sem az Aichi Biodiverzitás Célok (Aichi Biodiversity Targets), sem a jelenlegi adórendszerek nem képesek kezelni e fent említett fenyegetéseket. A mélyreható változások nem csak szükségesek, hanem kívánatosak is. Egy nemrég készült átfogó európai felmérés szerint az európai állampolgárok többsége úgy gondolja, hogy a környezet védelmének prioritást kell élveznie, még ha az a gazdasági növekedés rovására is történik.

Nagymértékű az egyetértés három nagy rendszerszintű változás esetében. Ezen megoldások nem zárnak ki más lehetséges utakat, azonban mindhárom igen sürgős, szükséges, nagy horderejű, valamint lehetséges a megvalósításuk. Véghezvitelükhöz nyitottság és leleményesség, valamint „képes vagyok rá” hozzáállás szükséges, szemben a „ne változtassunk semmin” gondolkodásmóddal, mely a válság jelenlegi állapotához vezetett.

 

1) GDP király trónfosztása, Jóllét királynő megkoronázása

Az emberek egy élhető világot szeretnének, melyben gyarapodhatnak. A GDP növekedést elősegítő politikai intézkedések feláldozzák a bolygót és a rajta élő embereket, míg a jóllét elérésére irányuló intézkedések gyógyítólag hatnak.

A jólét gazdasági növekedés nélkül lehetséges. Az a fajta növekedés, amely az erőforrások túlzott kihasználásán, a törvények kijátszásán és környezetszennyezésen alapszik, mind a Földet, mind a rajta élő embereket pusztulásra ítéli. Bhutánon keresztül Új-Zélandon és Barcelonán át példák sora mutatja, hogy a társadalmi és környezeti fejlődés GDP elé helyezése valóban működik.

Követelések az Európai Bizottság felé:

  • A Stabilitási és Növekedési Paktum (Stability and Growth Pact - SGP) átalakítása Fenntarthatósági és Jólléti Paktummá (Sustainability and Wellbeing Pact - SWP)
  • “Munkahelyek, növekedés és befektetés” helyett “Jóllét, munkahelyek és fenntarthatóság”
  • Főigazgatóság létrehozása a Jóllétért és a Jövő Generációiért az első alelnök vezetésével

Követelések az országok, régiók és önkormányzatok felé:

  • A kormányzás középpontjában egy jólléti és jövő generációs portfólió megalkotása

 

2) Adóparadicsomok a keveseknek? Újraelosztást a tömegeknek!

A vagyonra vonatkozó adóterheket növelni, míg a munkára vonatkozóakat csökkenteni kell. Továbbá fokozatosan adóztassák meg a környezetszennyezést, ne támogassák tovább a szennyezőket.

A két háború utáni évtizedben hatályos +-90%-os felső adókulcs mértéke az USA-ban és az Egyesült Királyságban mára (messze) 50% alá csökkent. A legtöbb EU tagállamban hasonló folyamat ment végbe, a tehetős állampolgárok nagy örömére. Ennek eredményeként az egyenlőtlenségek folyamatosan növekszenek, és az (adó) igazságtalanság feltörekvő érzése társadalmi elégedetlenségbe és populizmusba torkollik. A sárgamellényes mozgalom tüntetései Franciaországban megmutatták, hogy egy tisztességes adórendszer hiányában nem lehet megadóztatni a környezetszennyezést. A szennyezést és erőforrás-túlhasználatot segítő támogatások csapjait haladéktalanul el kell zárni és a környezetszennyezési/szénadót használni a legszegényebbek jólétének előmozdítására.

Követelések:

  • A felső adókulcs szintjét 80% fölé emelni az alacsony és közepes jövedelmű családok javára történő újraelosztás érdekében
  • A légiközlekedés megadóztatása egy hatékonyabb, alacsony költségű, vagy díjmentes tömegközlekedési rendszer javára történő újraelosztásért[1]
  • Progresszív szén- és nyersanyag adók kivetése a szennyezés forrásánál
  • Adókedvezmények biztosítása újrahasznosított anyagok használatához

 

3) Az energia- és nyersanyaghatékony termékek jók, az elegendő megteremtésére irányulók még jobbak

A hatékonyság növelése fontos, de ez csak a teljes megoldás kezdete

A szociális és kulturális kirekesztés megsemmisítheti a hatékonyságból eredő előnyöket. Nem arra van szükségünk, hogy több fogyasztói terméket adjunk el, hanem, hogy megfelelő megoldásokat találjunk, melyek tartósak. Bizonyos cégek már szolgáltatásként kínálják a világítást villanykörték helyett, ezzel a tervezett elavulás irányából a hosszú távon is tartós termékek felé elmozdulva. Barcelona zéró hulladék stratégiája magában foglalja a fejlett szelektív hulladékgyűjtő rendszereket és az okos hulladéktárolókat, melyek a felhasználók azonosítására, a háztartási hulladék csökkentésére, valamint a biohulladék hatékony megragadására szolgálnak – ezáltal tovább lépve a szimpla figyelemfelhívásnál, megelőzésnél, vagy az újrafelhasználás elősegítésénél.

Követelések:

  • Megfelelő üzleti modellek támogatása – pl. termék-szolgáltatás rendszerek (product-service economy)
  • Zéró hulladék stratégiák bevezetése a kormányzás mindent szintjén, a működésre és kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó hulladékgazdálkodási hierarchia alapján
  • Az ÁFA csökkentése az olyan munkaigényes szolgáltatásokra, mint például a javítás
  • Hatékonyság helyett a megfelelőségi politikán legyen a hangsúly a fenntartható életmód alapvetéssé tétele érdekében

 

Ezen szöveg első hat aláírója az akadémia, a civil közösség és a városi törvényhozás világából érkezett

Halliki Kreinin,, Segéd kutató, Ökológiai Közgazdaságtani Intézet, Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem

Dr. Kate Raworth, a Doughnut Economics c. könyv szerzője

Maria Langsenlehner, Projekt munkatárs, EU Umweltbüro

Nick Meynen, Környezeti és gazdasági igazságossági szakpolitikai tisztviselő, Európai Környezetvédelmi Iroda

Patrick ten Brink, EU irányelv vezető, Európai Környezetvédelmi Iroda

Toni Ribas Bravo, Ökológiai csoport koordinátor, Barcelona En Comú

 

Az első aláírók Magyarországon:

Dr. Köves Alexandra, Ökológiai Közgazdász, Budapesti Corvinus Egyetem.

Dr. Pataki György, Ökológiai Közgazdaságtani Egyetemi Docens, Budapesti Corvinus Egyetem.

Vadovics Edina, ügyvezető igazgató, GreenDependent Intézet.

Liegey Vincent, Jólét gazdasági növekedés nélkül A Nemnövekedés felé írója.

Lazanyi Orsolya, Ökológiai Közgazdász, Budapesti Corvinus Egyetem.

Logan Strenchock, Environmental and Sustainability Officer, Central European University.

 

Angolról fordította: Párdi Péter

Es:

Dr. Jason Hickel, Antropológus, Londoni Egyetem

Dr. Katherine Trebeck, Policy & Knowledge Lead, Jóléti Gazdasági Szövetség

Dr. Lorenzo Fioramonti, a Dél-afrikai köztársasági Pretoriai Egyetem Professzora

Dr. Federico Demaria, Ökológiai Közgazdász, Barcelonai Autonóm Egyetem

Dr. Dan O’Neill, Ökológiai Közgazdaságtani Egyetemi Docens, Leeds-i Egyetem

(...)

 

A cikk a következő helyeken jelent meg (csak példák, a lista nem teljes!):

Magyarul:

http://nemnovekedes.net/?p=391

https://hvg.hu/elet/20190509_A_gazdasagi_rendszerek_atalakitasat_koveteli_200_klimavedo_tudos_Europaszerte

https://merce.hu/2019/05/13/europanak-egy-fenntarthatosagi-es-joleti-paktumra-van-szuksege/

Angolul:

https://degrowth.org/2019/05/07/what-europe-needs-is-a-sustainability-and-wellbeing-pact/ (itt sok további nyelven is megtalálható a levél, illetve megtalálható az aláírók teljes listája)

https://meta.eeb.org/2019/05/09/time-for-europe-to-stop-growing-and-grow-up/

 

Kép forrása: Antal Orsolya ©

 

 

 

 



[1] Legutóbb Luxemburg tette teljesen ingyenessé a tömegközlekedést (https://bit.ly/2UjEaJ1), ezzel pedig már legalább 100 díjmentes tömegközlekedési-hálózat működik szerte a világon, ebből 58 Európában (https://bit.ly/2QPyoMQ)