Az aszfaltborítás nélküli területeken a lehulló esőt elnyeli és tisztítja a talaj és a növények – de ha az eső a tetőkre, utcára és parkolókra esik, nem tud a földbe szivárogni. A városi csapadékvíz tele van szeméttel, baktériumokkal, nehézfémekkel és egyéb szennyező anyagokkal, így a tisztítás nélkül elfolyó csapadékvíz jelentősen szennyezi természetes vizeinket. Jelentősebb mennyiségű csapadék esetén az elfolyó víz eróziót és áradásokat is okozhat.

Mindkét problémára megoldást kínálnak az esőkertek!

Az esőkertek sekély, növényekkel beültetetett vízgyűjtő medencék, mesterségesen kialakított mélyedések, amelyek az erdők természetes vízgyűjtő medencéit utánozva összegyűjtik, elnyelik és megszűrik a háztetőről, járdákról, utcáról oda irányított vizet.

Miért fontosak az esőkertek?

Ahogy a városok és külvárosok növekednek, és egyre több egykori erdő és mezőgazdasági terület helyén állnak házak, a burkolt és csapadékvíz számára áthatolhatatlan felületekről elfolyó víz is egyre nagyobb problémát jelent. Az elfolyó víz villámárvizeket okoz; szennyezi a befogadó vizeket és komoly csapadékvíz-kezelési költségeket ró az önkormányzatokra.

A csapadékvíz elfolyásának csökkentésével az esőkertek segíthetnek megoldani a problémát. Bár egy esőkert önmagában apróságnak tűnhet, sok kert együtt jelentős környezeti előnyökkel jár egy lakónegyed, közösség számára.

Az esőkertek előnyei:

• növelik a talajba felszívódó víz mennyiségét, és ezzel feltöltik a helyi és regionális víztartó rétegeket;
• segítik a közösségek árvíz- és vízelvezetési problémákkal szembeni védekezését;
• védik a patakokat és tavakat a városi csapadékvíz által szállított szennyező anyagoktól (gyepműtrágyák és rovarirtók, autókból származó olajok és egyéb folyadékok, valamint számos a háztetőkről és burkolt felületekről bemosódó káros anyag);
• szépítik az udvarokat, utcákat és lakókörnyezetet;
• élőhelyet nyújtanak a madaraknak, pillangóknak és sok hasznos rovarnak.

Saját kertünkben is kialakíthatunk esővíznyelő esőkertet: „Az esőkert […] a birtokon belül speciálisan kialakított kisebb rész. A dolog lényege, hogy az esővíz folyásirányának megfigyelése után, annak megfelelően, már meglévő, vagy mesterségesen kialakított mélyedésekbe tereljük a vizet. Az ilyen módon elárasztott kertrésznek többféle haszna van. Az ide terelt víznek lesz ideje a földbe szivárogni, nem csak átfolyik a területen, mindeközben pedig a föld, mint természetes szűrő megtisztítja az esővizet, ami így jobb kondícióban kerülhet vissza a közeli patakokba, folyókba. […] Az elárasztott területet természetesen olyan növényekkel és virágokkal népesíthetjük be, melyek kedvelik az efféle körülményeket, a legjobb választások a helyi klímához alkalmazkodott őshonos növények, melyek így a csapadékon kívül több törődést nem is igényelnek a későbbiekben.” (http://kertesz.blog.hu)

A hagyományos házkörüli pázsithoz képest egy esőkert nagyjából 30%-kal több vizet nyel el!

Hogyan csináljuk:

Tervezési szempontok: http://www.edenkert.hu

Angol nyelvű útmutató: RAIN GARDENS – A how-to manual for homeowners https://www.chicagobotanic.org

Zöld infrastruktúra és lehetséges elemei: http://water.epa.gov (A zöld infrastruktúrában a vizet a növényzet, a talaj és természetes folyamatok segítségével kezelik, így teremtenek egészségesebb városi környezetet.)

Források: http://www.tworiverscoalition.org/downloads; http://en.wikipedia.org; https://www.chicagobotanic.org

Képek forrása: http://www.moflococo.org, https://www.thestructuralengineer.info